Emi


Valahogy életemnek abban a szakaszában vagyok, amikor, ha sütök, az valami olyan, amit még nem próbáltam és amit egyszer mindenkinek kóstolni kell(ene). Ilyen a bannofie pie is. Pofonegyszerű. Mégis, az az izkombináció... hmmm...



Hozzávalók:
A pitéhez:
25 dkg liszt
15 dkg vaj
5 dkg porcukor
1 tojás
csipetnyi só

A töltelékhez:
1 doboz Nestlé Carnation Caramel (vagy Dolce de Leche, vagy bármilyen karamellkrém, aki ugyes annak házi:)
2 banán
3 dl tejszín
1 kocka étcsoki


Elkészítés:
A pitéhez a lisztet a sóval összevegyítjük, majd a puha vajjal elmorzsoljuk. Hozzásadjuk a cukrot, a külön felvert tojás. Gyors mozdulatokkal összegyúrjuk. Lisztezett felületen kinyújtjuk, a piteformába simítjuk, maradékot levágjuk és fél órára hüttőbe tesszük. Amikor kivesszük, villával megszúrkáljuk elébb elébb. 160 fokra előmelegített sütőben kb 20 percet. Hagyjuk teljesen kihűlni.
Ha már teljesen hideg, tányérra tesszük (maradhat a piteformában is, de nekem könnyebb a szeletelés ha tányéron van), elsimítjuk rajta a karamellt. A banánt felszeleteljük, rápakoljuk a krémre. A tejszínből habot verünk, befedjük vele a piténket és lereszeljük a csokival. 1 órára hüttőbe tesszük, hogy kicsit egymáshoz alakuljanak az ízek, zamatok, formák, textúrák.




Tulajdonképpen kiváncsi voltam, de nem vártam sokat ettől a pitétől. Karamell, tejszín. Az a kevés banán sok vizet nem kavar - gondoltam én. Meglepetés! Hisz épp az amitől a bannofie pie, bannofie pie lesz :) Nem véletlenül. A nagyon édes karamell krém, a selymes tejszín, na meg a tartást adó pitetészta között megbújó banánszeletek, igazi banánízt árasztottak szét az egész süteményben. És az az ízkombináció, amit a négy elem létrehozott... csak ajánlani tudom kipróbálásra. A tejszínhabba én nem ajánlok cukrot, vagy csak nagyon keveset, mert a karamell több mint elég édességet ad az egész pitének.
Emi


Létezik egyáltalán valaki (aki blog szinten érdeklődik a gasztronómia iránt), akit nem ihlet meg Limara és az ő művei? Én sokáig csak csodáltam, mert hát ki vagyok én, hogy meg tudjam mindazt csinálni, amit ő? Aztán összeszedtem magam és belevágtam. Muszály volt látnom, hogy képes vagyok rá vagy sem. Ugyesen begyúrtam az öregtésztát este, majd másnap bedagsztottam a kenyérkét. Olyan öröm látni már csak azt is, hogy kel a tészta ahogy kell. Aztán formázás és újra ámulat a gyönyörű növekedésen. Nem lett tökéltes és attól tartok sok van még hátra, hogy olyan kenyeret süssek, mint Limara. De várakozásomat felülmúlta az alkotásom és finomabb volt minden kenyérnél számomra :)
A recept teljes egészében Limara jól bevált fehér kenyere, szó szerint követtem... megérte! Kivéve a lisztet ( sima kenyér liszt) és az élesztőt (szárított).



Fehér kenyér sülés után


Öregtészta
Hozzávalók:

50 dkg fehér kenyér liszt
3 dl langyos víz
1 csipet cukor
1 csomag szárított élesztő (7g)

Mindezt alaposan összedolgozzuk, kb 10 percet dagasztjuk. Ezután konyharuhával letakarjuk és hagyjuk éjszakára, szobahőmérsékleten kelni. Reggel a szükséges mennyiséget kivesszük a kenyérhez, a maradékot lezárható műanyagdobozba tesszük és hűtőben tároljuk. Limara szerint 10 napig felhasználható.

Fehér kenyér cserepesedve


A kenyér
Hozzávalók:
20 dkg öreg tészta
50 dkg fehér kenyérliszt (strong white bread flour)
2 tk só
1 csomag szárított élesztő (7g)
2 ek olaj
2,7 dl langyos víz

Fehér kenyér meggylekvárral


Elkészítés:
A hozzávalókat alaposan összegyúrjuk, majd legalább 15 percet dagasztjuk. (Limara dagasztógéppel 20 percet dagasztotta, én kézzel dagasztottam és 15 percnél tovább már nem bírtam dagonyázni :) Hagyom kelni, 20 perc után kicsit átforgatjuk, majd újjabb 20 percet kelesztjük. Ezután lisztezett felületre borítjuk és formázzuk. Formázásról nagyon hasznos fotókkal ellátott leírást ad Limara, itt. Sütőpapírral bélelt jénaiba tesszük, 1 órát kelesztjük. 40 perc után 2 vagy három helyen, éles pengével bevágjuk. A sütőt 220 fokra melegítjük, a sütő aljába, egy edénybe forró vizet teszünk, ami majd gőzöli a kenyérkét. A kenyeret betesszük, 50 percig sütjük. Rácsra tesszük, hideg vízzel megspricceljük és hagyjuk kihűlni.

Félbarna kenyér a kelesztés végén

Tapasztalatok:
Tető nélkül sütöttem, mert a jénaimnak nincs teteje. A gőzölés talán nem volt elég. A kenyerem kicsit szerintem túl is sült, vastag lett a héja. Fényes egyáltalán nem lett, viszont legalább szépen cserepesedett. A cserepesedés titka nálam az volt, hogy alaposan bespricceltem hideg vízzel. Nem kezdett pattogni, ropogni, ahogy egyesek mondták, de kb fél óra múlva szép cserepes volt már.
Ízre nekünk nagyon bejött a mostanában megszokott, szeletelt, angol kenyérhez képest. Olyan otthoni bolti kenyér íze volt, ami ugyan nem is lenne nagy szám, de a mi esetünkben és az első igazi kenyerem esetében bizony az volt. Másnap teljes egészében fel is falta a férjem.
Mivel a fehér kenyérről teljesen leszoktunk és öreg tésztám is volt még, másodszor is próbálkoztam, ezúttal 30 dkg fehér és 20 dkg teljes kiőrlésű liszttel (strong stoneground wholmeal flour).  Ránézésre pontosan olyan lett kívűlről (formázás terén még van mit tanulnom), viszont nem cserepesedett olyan szépen.
Lesz még kenyér! Büszkeségem! És remélem fejlődök idővel.

Félbarna kenyér belülről
Emi


Eléggé gyakran bámulok gasztro műsorokat a tvben. Ha nem találok semmi kedvemre valót, akkor irány a Food Network. Ott mindent szeretek. Egyik nap Barefoot Contessa, azaz Ina Garten egyszerű, gyors kolbászos tekercset (sausage roll) készített. Rögtön megjegyeztem magamnak és másnap már falatoztuk is. Az övé annyiban különbözött, hogy egy előfőzött hosszú kolbászt használt, egy egész leveles tésztalapba csomagolva, majd kihűlve felszeletelte falatkákra. Nekem viszont kis kolbászkáim voltak, így több kicsi lett belőle.



Hozzávalók:
6 rövid kolbász 
1 csomag leveles tészta
mustár
1 tojás

Elkészítés:
A leveles tésztát 6 részre vágjuk (akkorák legyenek a kolbászok, hogy elférjenek benne). Vékonyan megkenjük a lapokat mustárral, úgy, hogy a széleinél fél cm-t nem kenünk be, itt ragasztjuk majd össze. Ráhelyezzük a kolbászokat, belecsavarjuk a tésztába. A tojást felverjük és egy ecsettel bekenjük a lapok szélét és végét, ott ahol nem kentük be mustárral, hogy leragadjanak és sűlés közben ne nyíljanak szét. A ragasztást alúlra fordítjuk, a végeket lelapítjuk. A tekercs tetejét bevágjuk 2,3 helyen. Lekenjük a felvert tojással, hogy szép fényesek legyenek. Tepsire sorakoztatjuk és 200 fokon kb 25 percet vagy addig sütjük, amíg aranybarnává változik. Salátával, mártogatóssal tálaljuk. Hidegen, melegen, tízórainak, piknikezni, vagy csak délutáni nasinak is tökéletesen megfelel. Gyors, ami fontos szempont.



Nekünk nagyon ízlett, lesz még pont ilyen is, és kipróbálom hosszúban is, amint sikerül hosszú kolbászhoz jutnom. Ez ugyanis nem egyszerű ebben az országban, ahol a kolbász valami teljesen mást jelent, mint otthon... És lesz majd virslis is, mert a spagetti után a férjem kedvence a virsli.
Emi


Anyukám hívta fel a figyelmemet, hogy ő elkészítette az Erdélyi Konyha Kalendárium 2012es kiadásából a zebrakockát és bár finom volt, nagyon nehezen lehetett kezelni a lapokat. Megnéztem én is magamnak a receptet, gondoltam na majd én megcsinálom, nem lesz abban hiba. Rá is kerestem a recpetre, sokan elkészítették már, vannak csodaszépek és ilyen kis csunyácskák is mind az enyém. Illéskrisznél állapodtam meg, bízok a receptjeiben, imádom a blogját olvasgatni és annyira gyönyörűen néz ki a zebrakockája. (Utólag rájöttem, hogy a Kalendáriumban ugyancsak az ő receptje és fotója jelent meg :) Köszönet neki!



Hozzávalók:
A lapokhoz:
50 dkg őrölt keksz
5 ek kakaó (édesítetlen)
3 ek eper lekvár
fél üveg rumaoroma
5 dkg vaj
5 ek porcukor
kb 3 dl tej

A krémhez:
3 dl tej
3 ek liszt
1 csomag vaníliás cukor
5 ek porcukor
5 dkg vaj
15 dkg kókuszreszelék

A tetjére:
1 tábla étcsoki
2 tk olaj




Elkészítés:
Legelőször a krémet készítjük el, hogy legyen ideje kihűlni. A tejből, lisztből, vaníliás cukorból és a kókusz feléből sűrű pépet főzünk. Nem kell sokáig főzni, nagyon hamar besűrűsödik. Amikor langyosra hűlt, hozzákavarjuk a cukrot, vajat és a maradék kókuszt. Habosra kavarjuk.
A lapokhoz a hozzávalókat alaposan összegyúrjuk, a tejet folyamatosan adagoljuk hozzá és annyit teszünk bele, amennyitől nyújtható, nem ragacsos masszát kapunk.
Sütőpapírral kibélelünk egy kisebb méretű tepsit. A kekszes masszát három egyenlő részre osztjuk, porcukorral meghíntjük a munkaasztalunkat, kinyújtjuk az első adag masszát, tepsi méretűre, majd beleterítjük a tepsibe. A krém felét rákenjük erre a lapra. Kinyújtjuk a második adag masszát is és ráfektetjük a krémre. A maradék krémet elegyengetjük rajta és beterítjük az utolsó lappal.
A csokit megolvasztjuk az olajjal és egyenletesen eloszlatjuk az összerakott sütemény tetején. Hüttőbe tesszük amíg a csoki megdermed, majd szeleteljük.



Igen, a lapok kinyújtásával nekem is akadtak gondjaim. Ragadt is, meg törött is... De nem adtam fel, úgyis kinyújtottam és úgyis megettük :) A kókuszkrém különösen megtetszett, nagyon egyszerű elkészíteni és bíztosra mondhatom, hogy más süteményhez is fogom használni. Még egyszer köszönöm Illéskrisznek. Az ő fotóit nézegetve megjön a kedvem olyan dolgok elkészítéséhez is, amelyekről azt hinném egyébként képtelen vagyok rá. Az eredmény sem lesz elsőre olyan, mint az övé, de... gyakorlat teszi a mestert...

Emi





Íme életem eddigi leggyorsabb rágcsálnivalója! Erre mindenki képes és az eredmény garantált, hogy pillanatok alatt eltűnik. Nálunk legalábbis ez történt. Mindig panaszkodok, hogy a férjem nem eszi amit készítek. Még szerencse, hogy megkóstoltam amíg fotóztam, különben hoppon maradok. Maga elé vette a dobozt és 5 perc alatt eltüntette :) Örültem ám neki.
A recept az Olcsó-receptek oldaláról származik, kicsit változtattam rajta és annyira szépek sem lettek, talán jobban össze kellett volna csavarni, de az ízén nem rontott semmit. Tökéletes vendégváró, tuti mindenki imádni fogja.


Hozzávalók:
1 csomag leveles tészta
paradicsom szósz
oregano
reszelt sajt


Elkészítés:
A tésztát kinyújtjuk, megkenjük a paradicsom szósszal és megszórjuk oreganoval. Az egyik felére elterítjük a reszelt sajtot és ráhajtjuk a másik felét. Vékony csíkokra vágjuk, megcsavarjuk, sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk és 180 fokon 20 perc alatt készre sütjük.
Emi


Az ételkészítés és fotózás nem okoz olyan nagy örömet és leleksedésem sincs annyira, mint a sütemény, desszert gyártás. Pedig az ételek terén nagyobb a valószínűsége a sikerességnek... A süti gyakrabban félresikerül, nem sül ki, túl sűl, nem lesz olyan stb. Meg hát ott van az én örökös problémám, ki eszi meg? Mind nagy gondok :D Csoda, hogy még tart a leklesedésem...
A meringue cake is régen várólistás, bár nem feltétlenül barackkal. Megláttam, megtetszett és... kipipálva.


Hozzávalók:
3 tojás
25 dkg cukor
1 ek vaníliás cukor
1 dl tej
10 dkg vaj
25 dkg liszt
2 tk sütőpor
csipetnyi só
1 tk kukorica keményítő ( ha kimarad sem lesz semmi probléma)
3 nagyobb barack (vagy konzerv)


Elkészítés:
A sütőt előmelegítjük 180 fokra. Szétválasztjuk a tojások fehérjét és sárgáját. A sárgákat 15dkg cukorral és a vaníliás cukorral habosra kavarjuk. A tejet és a vajat feltesszük a tűzre és felforraljuk (amíg a vaj elolvad), majd a tojássárgás keverékhez vegyítjük. Beleszitáljuk a lisztet és sütőport, csomómentesre kavarjuk. Egy 28 cm-es kapcsos sütőformát kivajazunk, lisztezünk, beleöntjük a masszát és 18 percig sütjük. Kivesszük a sütőből és hagyjuk langyosra hűlni. Közben a sütőt 220 fokra melegítjük. A tojásfehérjéket a sóval, maradék cukorral addig verjük, amíg már krémes. Ekkor hozzáadjuk a keményítőt és addig verjük amíg a tálat felfordítva nem mozdul. (Ajánlott óvatosan megpróbálni először, hogy még síklik-e a tálba, nehogy a padlón landoljon a hab. Nem, velem nem történt meg, csak hírtelen bevillant :)) Óvatosan belevegyítjük a felszeletelt barack 3/4ét a habba, majd ráhalmozzuk a piskótára. A maradék barackot rápakoljuk a tetejére és 15 percre mehet ismét a sütőbe. Hagyjuk teljesen kihűlni, majd eltávolítjuk a formát, tányérra helyezzük és kóstolgatjuk (vagy tálaljuk:)



Kellemes, finom sütemény alakult, nagyrésze természetesen nekem jutott. A habcsók része nem lett annyira kemény, mint a Pavlova esetében. Legközelebb valamilyen savanykásabb gyümölccsel próbálkozok.

Hirtelen eszembe jutott, hogy elkaptam a Food Network csatornán egy érdekes műsort. Már a neve is.. hm... megkapó, és egészen különleges módon közelíti meg a konyhaművészetet. Itt van egy link, kevés ízelítőnek, engem egészen vegyes érzésekkel töltött el :D
Emi



Ismét édességet akartam hozni. De rájöttem, hogy csak azt hozok. És most, hogy olyan nagyon éhes vagyok, ideje súlyosbítani a helyzetet és valami olyat mutatni, amit annyira de annyira megennék most rögtön. Helyette eszek egy mini bagettet és megmutatom nektek a baconös-tejszínes-fokhagymás-tejszínes krumplit.


Hozzávalók: 2 személyre ( de 3 is bőven jól lakik:)
10 közepes krumpli (na jó, 2en csak 2szer esszük ezt meg :)
4 szelet füstölt (vagy nem) bacon
3 dl tejszín
2 cikk fokhagyma
reszelt sajt


Elkészítés:
A krumplit meghámozzuk, kétfele vágjuk és a domború felét bevagdossuk. Egy jénaiba kevés oliva olajat öntünk, belerakjuk a krumplit, rászorjuk az apróra vágott bacont, tört vagy apróra vágott fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, nyakon öntjük a tejszínnel, lefedjük a jénait és addig sütjük, amíg már majnem teljesen megphult a krumpli. Ekkor levesszük a fedőt, megszórjuk reszelt sajttal és addig sütjük, amíg ráolvad a sajt és ropogósra sűl a krumpli. Forrón tálaljuk.



Annyira egyszerű. És mennyei ízkavalkád. Néha olyan nehéz elhinni, hogy mennyei vacsorát tehetünk az asztalra ilyen egyszerűen. Pedig a kevés sokszor több... És ez az. Köretnek is tökéletes, ebben az esetben kihagyhatjuk a bacönt. Azzal együtt meg... én imádtam.

Emi






A ribizli (nekem) hiánycikk itt Angliában. Persze a piros, merthogy fekete ribizli ízesítésű mindent lehet kapni (dzsem, üdítő, stb.). Frissen azonban azt sem láttam. És hát mi történik, amikor gasztrobloggertársam, Szofika eldicsekedett, hogy ő ugyan talált piros ribizlit, megirigyeltem és én is akartam. De nem volt szükség rá, hogy elmenjek vásárolni (valószínű én úgzsem találtam volna...), kedves barátom szolt, hogy ő ugyan szed nekem, mert nagyon sok van a kertben. Így lett ribizlihabom rögtön és pitém is, amit alig kóstoltam, mert vendégségbe vittem. A receptet Makkakonyhánál találtam, majdnem teljes egészében követtem is, köszönet neki, bár egy kis baki becsúszott...




Hozzávalók:

20 dkg vaj
20 dkg cukor
1 ek vaníliás cukor
4 tojás
26 dkg liszt
1/2 tk sütőpor
1 nagyobb maréknyi ribizli
fél maréknyi mandulalap


Elkészítés:

A puha vajat habosra kavarjuk a cukorral, vaníliás cukorral, majd egyenként hozzáadjuk a tojásokat és ismét habosra kavarjuk. Ezután belekavarjuk a lisztet, sütőport és a mandulalap felét. Jól elkavarjuk majd óvatosan hozzávegyítjük a ribizlit is, amit előzőleg lisztbe forgatunk (így nem süllyed le a tészta aljára sülés közben). 22cm-es tortaformát kivajazunk, lisztezünk, beleöntjük a masszát, a tetejét megszórjuk a maradék mandulalappal és 160 fokra előmelegített sütőben kb 60 percet sütjük. Érdemes időnként leellenőrizni, mert míg Makkakonyha receptje szerint 80 perc alatt sűl meg, nekem már 60 alatt kész lett ugyanazon a hőfokon. Amint nem ragad az ellenőrző fogvájóhoz, kivesszük, hagyjuk langyosra hűlni a formában, majd tányérra tesszük és amint kihűl kóstolgathatjuk.



A kis baki abból következett, hogy bár Makka receptje szerint jár bele 1 dl tej, a leírásban már nem szerepelt és mivel én a leírás alapján állítottam össze, csak akkor jöttem rá, hogy kimaradt a tej, amikor a süti már a sütőben volt. Kicsit aggódtam, bár nem volt kemény a massza ezért reménykedtem, hátha... Szép lett, de még mindig izgulhattam másnapig, amíg a vendégségben felvágtam. Állítólag finom volt (más szerint is), nem tett benne semmi kárt a kimaradt tej. Tehát nem is tettem be a recptembe. Gyönyörű magasra nőtt és... ez is megvolt,  a ribizlis pite :))

 
Emi


Avagy fridge cake, függően attól, hogy Amerikában vagy Angliában vagyunk. Megér ám egy misét. Mert olyan egyszerű, gyors és ellenállhatatlanul ragad a kézhez. Aki kóstolta már az tudja csak. Aki meg nem, az tüstént álljon neki :)




Hozzávalók:

30 dkg étcsoki
12 dkg vaj
20 dkg háztartási keksz
10 dkg apró pillecukor
3 ek golden syrup (cukorszirup, melász?)

Elkészítés:

A csokit a vajjal és a syruppal együtt gőz felett vagy mikróban felolvasztjuk. A kekszet összetörjük úgy, hogy fele-fele arányban legyen durva és morzsa is. Hozzákavarjuk a csokihoz a pillecukorral együtt. Egy közepes méretű tepsit kibélelünk sütőpapírral és beleöntjük a masszát majd alaposan elegyengessük, belenyomogassuk a sarkakba, szélekbe. 2-3 órára hüttőbe tesszük. Amikor teljesen megdermedt, procukorral megszórjuk, kockákra vágjuk, dobozba tesszük és hüttőben tároljuk. Mármint ha lesz még amit :) Sokszor említettem már, hogy a férjem nem nagy édességfaló. Azt kérte csináljak még ilyet. Ez azért jelent valamit nem?

Emi

 A joghurttorta ismét csak egy olyan süti, amit ettem, imádtam és eljött az idő amikor belevágtam sajátkezűleg is megmunkálni. És láss csodát, már elsőre is remekül sikerült. Na nem ez az, ez már továbbfejlesztett változat, ami a külsőt és az összeállítást illeti, de a receptet elsőre eltaláltam, ami ritka eset nálam. A piskótareceptet ugyanígy eltaláltam, na nem elsőre, de ezt is már sokat használtam és ő lett a bevált! Köszönet érte Gizinek , akihez igazán érdemes ellátogatni, na nem akkor amikor kívánunk valami finomat, mert... az elég veszélyes lenne :) Inkább csak jóllakás után ajánlom, vagy persze ihletet meríteni.





Hozzávalók:

A piskótához:
25 dkg vaj
25 dkg porcukor
25 dkg liszt
5 tojás
1 tk sütőpor

A joghurtkrémhez:
6 dl epres joghurt
15 dkg porcukor
1 csomag vanília cukor
1 csomag porzselatin (vagy 2,5 dkg)
3 dl tejszín
eper


Elkészítés:

A piskótához a puha vajat habosra kavarjuk a cukorral, majd hozzáadjuk a tojásokat és színtés habosra kavarjuk. Ezután beleszitáljuk a lisztet és a sütőport, csomómentesre kavarjuk, majd tortaformába töltjük és 160 fokon kb 30 perc alatt megsütjük. Kivesszük a formából és hagyjuk teljesen kihűlni.

A töltelékhez a joghurtot a cukorral és a zselatinnal feltesszük melegedni. Nem főzzük, csak addig hagyjuk langyosodni amíg a zselatin láthatóan elolvadt benne. Ezután kavargatva hagyjuk majdnem teljesen meghűlni. Közben a tejszínt habbá verjük és a joghurtos krémbe kavarjuk.

A piskótát kétfele vágjuk. (Mivel az én férjem jobban azt szereti, ha a süteményben kevesebb a "kenyér" és több a krém meg a hab, ezért én ezúttal 3 szeletre vágtam a piskótát és csak 2-őt használtam fel belőle) Az egyik lapot a kapcsos tortaforma aljára tesszük. Az epernek levágjuk a zöldjét és a lapos felével lefele megrakjuk vele a piskótát, kevés távolságot hagyva közöttük. Ezután rátöltjük a joghurtos krémet, ez eléggé folyékony, de ne aggódjunk, nagyon gyorsan meg fog szilárdulni. Erre helyezzük a második piskóta lapot, majd néhány órára vagy éjszakára hüttőbe tesszük. Amikor megszilárdult a joghurt, levesszük róla a tortaformát, tányérra helyezzük és a tetejét porcukorral megszórjuk.


Nagyon kellemes állagú torta keletkezett, jó lett a tészta-töltelék kombináció is a férjemnek ajánlva :) 
Emi


Egy ideje ott motoszkál a fejemben a kenyérsütés. Persze csak úgy, dagasztó/kenyérsütőgép meg tapasztalat nélkül. Tegnap belevágtam. Persze gyorskutatással és... délután. Ami azt jelentette, hogy lesz ami lesz belőle, az első úgysem lehet jó, de tanulok belőle, és mire megkel már túl késő lesz, megsütni már nem tudom. Reggelig túlkelne. De nem akkor ha találok hozzá egy hidegkelesztős receptet. És találtam. A recept innen származik: http://www.nosalty.hu/recept/artizan-peksutemeny-barmikor Köszönet érte! Én féladaggal kezdtem és pont elég volt egyszerre. Nem mertem annyira vakmerő lenni, hogy elsőre tartalékot is készítsek :)


Hozzávalók:

1 bögre fehér liszt
2, 5 bogre teljes kiőrlésű liszt
1 ek szárított élesztő
1,5 tk só
1,5 bögre lanygos víz

Elkészítés:

Egy tálba szórjuk az élesztőt, sót, lisztet. Hozzáöntjük a vizet és csomómentesre gyúrjuk. A tetejét megszórjuk kevés liszttel és 2 órát langyos helyen tartva kelesztjük. Ezután hüttőbe tesszük, az edény tetejét lefedjük, de nyílást hagyunk rajta, hogy a kelés során keletkezett gázok távozni tudjanak. (Ezt a tésztát állítólag 2 héten belül bármikor felhasználhatjuk.) Éjszakára a hüttőben marad, reggel kivesszük, lisztezett felületre tesszük, tetszés szerint formázzuk, enyhén lisztezzük és 40 percet kelni hagyjuk. Ezután jénaiba vagy sütőlapra helyezzük és 230fokra előmelegített sütőbe tesszük. A sütő aljába egy edénybe forró vizet töltünk. 5-10 percig hagyjuk sűlni majd levesszük a hőfokot 200 fokra és kb 20 percet vagy addig sütjük, amíg barna ropogós lesz. Kivesszük, lespricceljük vízzel és konyharuhával leterítve hagyjuk kihűlni.


És itt az eredmény. Nem lett díjnyertes kenyér, de... az enyém... az első. Kicsit lapos és túl is hasadozott, meg belűl sem tökéletes talán, de ehető, nekem tetszik az állaga és ropogós a külseje. Büszke vagyok az első kenyeremre!!! Legközelebb okosabb leszek egy tapasztalattal...
Labels: 4 comments | edit post
Emi


Nem igazán egy gasztró cím, így 4 hónap kiesés után... Tudom. De cserében itt vannak a fotók :) Hát itt vagyok, sikerült beüzemelni magam hosszú töprengés után. Nem a főzés iránti szeretetemben inogtam meg, hanem ennyi kihagyás után azon gondolkodtam érdemes-e újra visszatérnem a blogozáshoz. Az a sok rászánt idő, a bejegyzések megszületéséhez szükséges elmefelhasználás (haha), na és az idegelés, hogy feltöltse a képeket és az olyan legyen amilyen kell. Na jó, mindez csak kifogás, kivéve az időt. Végül csak itt vagyok, mert rájöttem, hogy amíg blogoztam addig sokkal jobbakat főztem, nem voltam fáradt hozzá, folyton azon törtem az agyam (és a gép billentyűzetét), hogy mi legyen a következő. A bloggerkedésnek köszönhetem, hogy megtanultam és megszerettem főzni és főként sütni. Mostanában meg... hát főzök én, de... valami hiányzik. Ezért jöttem vissza. Hogy újra pörögjek a konyhában. És megmutassam nektek, ti meg dicsérjetek és mindenki boldog :))
Azzal búcsúztam volt, hogy megyek esküvőt tervezni. Megvolt, csodásra sikerült, minden belefektetett időt megért a szervezés. Tényleg életünk nagy napja volt!Mutatok egy képet, facebookon több is látható akit érdekel.


És akkor néhány fotó bevezetőnek, miket készítettem mostanában, csak így recept nélkül. Következőbe már hozok receptet is. Addig is, üdv mindenkinek, jó újra itt lenni!!

Ribizlihab



Ribizlis pite



Tejszines-sajtos-fokhagymás-baconös krumpli



Csavart pizzás



Krumpli között sült tejszínes csirkecomb
Emi


Senkit meg ne tévesszen a "vatta" szó a süti nevében. Valóban vattaszerűen puha és könnyű maga a tészta alap, na de ami rajta van... mennyei és minden ami ezzel jár. Rőgtön megértitek miről is beszélek, amint meglátjátok a hozzávalókat.
Otthon jártam Húsvétra és anyukám sütötte ezt a sütit. A recept kolléganőjétől származik. Ezúton is köszönet neki. Beleszerettem és amint visszajöttem ez volt az első sütim. Sajnos annyira édes, hogy 3 kis szeletnél meg kell állnom... de később folytatom :)


Hozzávalók:
Az alaphoz:
6 tojás
15 dkg porcukor
2 csomag epres v málnás pudingpor
2 ek liszt
1/2 cs sütőpor

A krémhez:
25 dkg vaj
20 dkg porcukor
2 tojás sárgája
1 rumaroma

A habhoz:
2 tojás fehérje
10 dkg porcukor
fahéj


Az alaphoz a tojások sárgáját habosra kavarjuk a cukorral majd hozzákavarjuk a pudingport, a lisztet és a sütőport. A tojások fehérjéből kemény habot verünk és óvatosan összekavarjuk a tojássárgás masszával. Sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük és légkeveréses sütőben 15 perc alatt megsütjük. Sütőnktől függően leellenőrizhetjük hamarabb is, hogy elkerüljük a kiszáradást.

A krémhez a puha vajat kikavarjuk a porcukorral, majd a tojássárgával és a rumaromával.
A tojások fehérjét gőz fölött keményre verjük a porcukorral.
Amikor a tészta teljesen kihült, rákenjük először a vajas krémet, majd a tetejére a habot. Fahéjjal megszórjuk, rövid időre hüttőbe tesszük majd próbálunk önmegtartóztatást végezni, hogy fel ne faljuk egyszerre, majd el ne halálozzunk cukormérgezésben :)



Nagyon finom! Ugyanakkor nagyon édes és nagyon vajas. Akinek mindez túl sok az csak egy szelettel próbálkozzon vagy kevesebb cukorral...

Emi



Igen, ez még a Valentin napi elmaradás. Viszont bármilyen alkalomra és bármilyen formában gyorsan elkészíthető és azonnal el is tüntethető. Bizony, ez a kekszgombóc szerelmes alakot öltve :)



Hozzávalók: kb 25 db-hoz
30 dkg háztartási keksz
10 dkg porcukor
2 ek kakaópor
tej
1 ek eper aroma
kókuszreszelék és piros ételszinező



Elkészítés:
Legelőször 1 ek-nyi ételszjnezőt oldjunk fel kávéscsészényi vízben (persze attól is függ mennyire erő s a festék) és áztassunk bele 3 ek-nyi kókuszreszeléket. 1 perc után nyomkodjuk ki a kókuszból a levet, terítsük  alufóliára és tegyük meleg helyre, hogy megszáradjon. A nedves reszelék nem fog ráragadni a sütire.
A kekszet ledaráljuk, összevegyítjük a cukorral, kakaóval, hozzáadjuk az eperaromát és eldolgozzuk annyi tejjel, hogy egy összeálló, de nem ragacsos masszát kapjunk. Tenyerünkbe gombócot formálunk, kissé ellapítjuk és egy szív alakú kekszkiszúróval kivágjuk. Az alját és a széleit fehér kókuszreszelékbe mártjuk, a tetejét pedig a pirosba.



Ennyire egyszerű és többnyire mindenki által kedvelt ez a fajta édesség. Az eperaromát azért tettem bele, hogy... változzon, de a rumos mégis csak finomabb. Nem igazán lett epres tőle, de legalább harmonizált a piros kókusszal:)

Emi



Van olyan nektek, hogy csak megvesztek dolgokat anélkül, hogy lenne ötletetek mi lesz belőle, egy ideig ott vannak és nézegetitek őket ( na jó, nem olyan sokáig, hogy lejárjon a szavatosságuk:), aztán több ilyen hozzávalóból összejön valami mennyei? Na ez most olyan! Volt cannelloni jó régről és ricotta pár napja, de nem tudtam találni ki édes legyen belőle, vagy nem. Töltelék lett.



Hozzávalók: 4 személyre
12 cannelloni
2 ek vaj
1 gombakonzerv
2 szelet bacon
1 cikk fokhagyma
1 szelet kenyér elmorzsálva
1,5 dl tej
4 ek olivaolaj + a kenéshez
25 dkg ricotta
reszelt sajt
só, bors
mandula lapocskák

A paradicsomszószhoz:
2 ek olivaolaj
1 kis hagyma
1 cikk fokhagyma
1 doboz felaprozott paradicsom
1 ek paradicsom püré
kis maréknyi zöld olivabogyó
só, bors



A cannelloni csöveket enyhén sós vízben félig megfőzzük. Leszűrjük, tányérra rakjuk, egymás mellé és leszárítjuk.
A szószhoz az olajat felforrósítjuk, hozzáadjuk az apróra vágott hagymát és fokhagymát. Időnként megkavarva puhára pároljuk. Belevegyítjük a paradicsomot, pürét, olivabogyót és sózzuk, borsozzuk. Lassú tűzön összefőzzük, majd egy olajjal kikent tűzálló tál aljára elterítjük.
A töltelékhez a gombát, fokhagymát és a bacont felaprózzuk, egy edényben felolvasztjuk a vajat, megpirítjuk benne a felaprózott hozzávalókat. Közben a friss kenyérmorzsát összevegyítjük a tejjel és az olivaolajjal, majd elvegyítjük a ricottával, a gombás eleggyel és  .kis maréknyi reszelt sajttal. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk.
A cannellonikat teáskanál segítségével megtöltjük a töltelékkel, a paradicsomszószra fektetjük, megkenjük olivaolajjal, megszórjuk reszelt sajttal és mandulalapocskákkal. 190 fokos sütőben 25 percig vagy addig sütjük amíg a szélei kezdenek enyhén barnulni.

Nekünk nagyon ízlett, bár az eleinte soknak tűnő paradicsom szósz valahogy eltűnt alúla, amire megsűlt. Nem ez volt az első alkalom, hogy cannellonit készítettem és máskor is ízlett, az egyetlen problémám, hogy kicsit macerás hogyha előre meg kell főzni a csöveket, mert valamennyire mindenképp összeesik és nehezebb tölteni. De a töltelék is nagyon finom volt, a paradicsomos alap nagyon jól kiegészítette a ricottát.
Emi


Már  Erikánál elkezdte fúrdalni a kiváncsiságomat, majd Szofikánál is megláttam, és mindketten egyhangúan azt vallották, hogy nagyon finom. És az elkészítés... talán az a legnehezebb benne, hogy kivárd amíg kicsit lehűl a hüttőben, hogy megkóstolhasd :) Bevallom, nagyon gyanakodtam. Az avokádó általában nem vált kis emmilyen érzést belőlem. Olyan semleges, az íze is. Néha megveszem, mert eszembe jut, hogy "It's good for you", vagyis egészséges. Aztán napokig ott van amíg sort keítek rá. Most is így volt ez. Jó keményet vettem direkt, hogy amíg megérik legyen időm kitalálni hogyan egyem meg. Mousseként végezte.
Erika, Szofi, és mindenki... imádtam!!!


Hozzávalók:
1 érett avokádó
1,5 ek cukrozatlan kakaópor
1 ek porcukor
1 ek rum aroma

Az avokádót ketté vágjuk, kivesszük a magját és kikanalazzuk a puha husát. Krémmé turmixoljuk, hozzáadjuk a kakaót, cukrot és rumaromát és ezekkel is alaposan összekavarjuk. Pohárba pakoljuk és hüttőbe tesszük lehűlni. Megesszük.



Ez egyszemélyes adag. Egyszerűen nem hittem benne, de muszály volt kipróbálni, ezért csak 1 avokádóval kisérleteztem. Kicsit módosítottam az Erika receptjén, ez a kevésbé egészséges verzió:) Ő mézzel édesített és vanília aromát használt. Én féltem, hogy érezni fogom az avokádó ízét, ezért rummal próbálkoztam... nem megbánva. Kis problémám támadt a turmixolással, elképzelhető, hogy az 1 avokádó az első mozdulattal felkenődött a turmix falára, aztán annyi:) Botturmixal szerintem egyszerűbb.
Annyira selymes, könnyű, ízre csodásan csokis, puha krémet kaptam, hogy nem győztem csodálkozni. Gyanakvók, hajrá, kisérletezzetek!!! Felét páromnak adtam, persze nem tudta miből van, még soha nem kóstolta meg az avokádót. Most már igen. Mit számít miből van ha csokimousse :))
Emi



Most már ténylegesen és végleg elteltek az ünnepek. Bár nekünk még máig tartott a "munkanélküliség". Most meg itt a hétvége, ami semmi különbséget nem mutat az elmúlt néhány héthez képest. Legfennebb annyit, hogy egyre gyakrabban jut eszembe, hogy hétfőtől vissza a mindennapokba és a korán kelésbe. Csodás ünnepeink voltak és majdnem egy hónap lazítás. Alig dolgoztam valamit:) Ha ünnepek legyenek ünnepek. Hát nem imádnivaló a munkám? Vagy inkább a főnökeim.

Még tartozok a szilveszteri beszámolóval, természetesen gasztro téren. Ha Karácsony szép volt és jól telt, akkor Szilveszter fenomenális volt. Remek minden téren. A hangulat, az emberek, a kaja, pia... Méltó kezdése az évnek és bízok benne, hogy az egész év ilyen lesz számunkra. Hisz nagy események elé nézünk ebben az évben. Év közepén családnevet váltok és minden ami ezzel jár. Na de előtte vissza a Szilveszterhez. 

Ismét roskadásig telve voltak az asztalok és úgy érzem, hogy az étvágyunk is jobb volt ez alkalommal. A bevált mindenki visz otthonról valamit megoldást alkalmaztuk és jobb nem is lehetett voltna. Csak azzal volt probléma, hogy annyi minden volt, hogy nem volt hely a pocimban mindent megkóstolni:)

Mivel Karácsonyra    hideg felvágottakat, tekercseket készítettem, ezuttal bagettfalatok mellett döntöttem. Szilveszterre praktikusnak találtam. 4 féle falatka készült:

Füstölt lazackrémes falat:
felaprózott füstölt lazac
sajtkrém
tejföl
bors




Tonhalkrémes falat:
tonhalkonzerv
kukorica
majonéz
tejföl
bors
citromlé




Májkrémes falat:
májpástétom
főtt tojás
vaj
tejföl
mustár
zöldhagyma
só, bors




Parasztos falat:
szalonna
juhtúró
vaj
lilahagyma
pirospaprika



Ezen kívül az asztalon ilyen finomságok voltak:





A csibék nagyon nagy alakítás volt, finomak és annyira édesek:) Az asztali dekoráció ismét csak csodálatos volt. Köszönet érte Bettynek. El voltunk kényeztetve. Újra nagyon kitett magáért!


Végül pedig egy vidám, bohókás pillanatkép rólunk, hogy lássátok mennyire jól éreztem magam. Kb egész éjjel ekkora volt a mosoly az arcomon:)


Minden kedves olvasómnak kívánok egy nagyon boldog és sokkal jobb, szebb, sikeresebb és gasztronómiai élményekben gazdag Új Évet. Süssünk, főzzünk sokat idén is, legyen tele a hüttőnk, kamránk minden jóval!
Nálam most ismét teljes gőzzel tör be a munka mellett az esküvőszervezés, na meg az izgalom, hogy március végén megyünk haza, természetesen esküvőt szervezni, de a jó hír, hogy Húsvétot is otthon töltjük. Hű de sok van még addig, de... kell a cél, ami fele haladni:) Ha nem jövök bejegyzéssel az a fennt említett okok miatt van, de nem úntam meg főzni és igyekezni fogok! Na meg persze követlek titeket, blogon és Facebookon egyaránt.