Na és akkor jöjjön a másik feladat teljesítése:

Egyik kedvenc levesem volt gyerekkoromban a paradicsomleves. De csak az anyukámé! Ő mindig paradicsompasztából főzte, rizzsel, babárlevéllel és cukorral ettük. Próbáltam már többféleképpen, nokedlivel is. Viszont sosem főztem eddig friss paradicsomból. Most valahogy nem akart elfogyni a paradicsom a hüttőből és úgy sajnáltam, hogy pár nap mlva ki kell dobnom. Elővettem a tésztás könyvem és véletlenül pont egy paradicsomlevesre akadtam. Igaz ott nem frissből, hanem konzerv paradicsomból készült, de hát elbántam én így is vele. Az eredmény meg... megismételendő sokszor és gyakran:)




A paradicsomok héját a végénél kereszt alakban bemetszük és forró vízbe tesszük néhány percre. Amikor a héj kezd megkondorodni, leöntjük róla a vizet és lehúzzuk a héjat. Négybe vágjuk a paradicsomot, a vízzel együtt odatesszük főni. Beleaprítjuk a hagymát és fokhagymát. Forrástól számítva 5 percet főzzük majd beleöntjük a turmixgépbe vagy botturmixal összeturmixoljuk. Visszaöntjük az edénybe, sózzuk, borsozzuk, fűszerkeverékkel ízlés szerint megszórjuk. Ha nagyon sűrűnek látjuk még önthetünk hozzá vizet. Felforraljuk, beletesszük a tésztát és addig főzzük, időnként megkavarva, amíg a tészta megpuhul benne. Aprított petrezselyemzölddel megszórva, pirítóssal tálaljuk.



A bazsalikom szerintem jobban illett volna a paradicsomhoz, de épp nem volt itthon és a recept is petrezselymet írt. Majd legközelebb! Kijelenthetem és azt hiszem ezzel semmilyen újdonságot nem mondok, hogy friss paradicsomból sokkal finomabb a paradicsomleves. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel egészségesebb és mennyivel több tápanyag van benne. És az elkészítése nem tart tovább, mint ha pasztát használnánk, amiből először rántást készítünk és úgy tovább. Ráadásul ezt egyáltalán nem kell süríteni és ott van benne az az igazi zöldség íz. Nagyon finom!


Van még egy dolog, amiről beszélni szeretnék ebben a bejegyzésben. Díjat kaptam Marisztól , Szofitól és Zsuzsától. Mindehármuknak nagyon köszönöm, igazán megtisztelő, hogy gondoltak rám. Ez egy nagyon kedves díj, hisz ki nem szereti, ha kommentet kap, kedves, dicsérő szavakat, építő kritikát, ötleteket. És hogy ezt ilyen kedves gesztussal köszönjük meg... nagyon aranyos dolognak tartom:) Tovább már nem adom, megszegve ezzel a szabályt, de azt hiszem már tényleg mindenkinél körbe járt, akár többször is. Azért fogok ezután is kommentelni mindenhol, ahol szememnek-számnak tetszőt látok és annak is nagyon örülök, ha nálam teszi meg ezt bárki. Nem vagyok profi és nem szégyellem, hogy sok mindent nem tudok. Szívesen fogadom, ha bárki tanácsot ad, mint ahogy Anazár tette a sütőtökkel, vagy Erika a leveles tésztával , mert szükségem van rájuk és nagyon örülök nekik! Köszönöm és segítsetek ezután is:)