Ez nem egy receptes bejegyzés lesz, csak muszály megmutatnom miket alkottam. Rendelésre!!! A család nagylányának, ahol dolgozok, szülinapi partyja volt és kitalálták, hogy torta helyett legyen inkább mindenkinek egy tündértorta, avagy cupcake. El is mentek érdeklődni és elszörnyedve mesélte az anyuka, hogy darabját £1.50-ért készítik, de mivel én szeretek sütni megcsinálnám-e. Hát persze. Legalább addig is valami olyant csinálhatok amit szeretek és bár gyerekeknek való cupcake diszítésben nincs tapasztalatom, de ötleteim voltak meg utána néztem. Egyik nap megsütöttem az alap muffint, 46 darabot, fele vaníliás, fele kakaós. A vaníliásak szépek lettek, a kakaósak nagyon felpúposodtak, meg is voltam ilyedve, hogy nem fog tetszedni az anyukának. Szerencsére el volt ragadtatva, hogy milyen ügyes vagyok:))
Másnap jöhetett a diszítés, az igazi móka. Nagy adag vajkrémet készítettem, meg színes cukormázakat és volt ott minden amit csak diszítéshez el lehet képzelni: különböző cukrok, csokik, csillámpor, gyertya, pillecukor és még sok minden. Segítséget is kaptam, az ünnepelt személyében és csudajól elszórakoztunk ketten. A kérés az volt, hogy legyen minél színesebb, díszesebb, viccesebb, sok sok cukorral megpakolva. Na nesze nektek. Lettek szépek és kevésbé szépek. Később megérkezett a család és a két kisebb gyerek is be akart segíteni. Volt ott diszítés egészen addig, amíg szétterült az összes apró ezüst golyó a konyha padlóján. Aztán pucoltak fel az emeletre lefeküdni. A végére mindenki boldog és elégedett volt, beleértve engem is, mert féltem, hogy az anyuka kényes ízlésének mennyire fog tetszeni. Oda volt értük és főleg azért, hogy ezt ingyen megúszta:)
 Szívem szerint inkább egyformára diszítettem volna az összeset, nekem túl sok ez az összevisszaság, de nekik így kellett... lényeg, hogy örültek neki!