Ez nehéz szülés volt! Nem volt valami termékeny időszakom, sőt, egyáltalán nem készült a konyhámban semmi olyan amit megmutathattam volna. Remélem vége, bár ki tudja. Hétvégén azért alkotok:)
Ráadásul ismerős ugy-e az érzés,  amikor nagyon igyekezel és nagyon jó benyomást akarsz kelteni, akkor pont nem sikerül valami? Vagyis nagyon rosszul sikerül. És a legpechesebb az, hogy csak akkor derült, ki, amikor már javíthatatlan volt a dolog. Így történt, hogy baráti látogatásra mentünk, először, és valami nagyon finomat akartam sütni, mégis olyat amit már készítettem, tehát ne legyen próba-szerencse. A fehércsokis-ricottás pite valamint a húsvéti csokis-ricottás pite alapján szerettem volna, ezuttal epres változatban készíteni egy desszertet.  Ránézésre gyönyörű volt,  epres-ricottás krémmel és sok sok tejszínhabbal a tetején. Felvágáskor, amikor már mindenki a finom sütit várta... úgy folyt a krém a tejszínhab alatt, mint egy... turmix:((  Nem kell ugy-e részleteznem hogy éreztem magam?

Hétvégére nagyjából kihevertem, főleg, hogy ez a fahéjas csigám nagyon nagyon jól sikerült. Mostanában csigával kelek és fekszek. Na nem evéssel, hanem gondolatban. Lassan beleőrülök annyira kívánom enni is meg sütni is a kelt csigát. De ma már nincs menekvés. Délutánra az a program. Addig meg itt van ez a péntek reggeli gyors, kelesztés nélküli csiga Lúdanyótól, ami lehetne dán fahéjas csiga is, de kicsit kénytelen voltam változtatni rajta, ezért nem nevezem annak...



A vajat felolvasztjuk és langyosra hüttjük. A tésztához összevegyítjük a lisztet, cukrot, sót, sütőport, szódabikarbónát. Ehhez hozzáadjuk a vajat (meghagyunk belőle 3 evőkanálnyit), a tejet és tejszínt. Gyors mozdulatokkal összevegyítjük, majd gyúrjuk, de csak pár pillanatig, amíg összeáll. Egy nagyon kellemes állagú tésztát kapunk, épp csak annyira kemény, hogy nem ragad. Kiborítjuk egy lisztezett felületre és fél cm vastagságú téglalapot nyújtunk belőle. Megkenjük a megmaradt vajjal és megszórjuk jó vastagon a töltelékhez szükséges fahéjas cukorral. Jó szorosan feltekerjük és cérna segítségével másfél cm vastagságú szeletekre vágjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk, lekenjük a cukros-fahéjas-tejes keverékkel és 220 fokon 15-20 perc alatt aranybarnára sütjük.


Kicsit féltem tőle, mert joghurt híján tejszínt használtam (ezért sem mertem dán fahéjas csigának nevezni), másrészt meg... túl egyszerű volt, hogy nagyon finom legyen:) DE, csak ajánlom bárminek! Tegnap délelőtt sütöttem és ma délután is még mindig változatlanul finom. Kivéve, hogy már nem langyos:)
És tanultam egy nagyon jó technikát: a cérnával való felvágást. Hogy ez micsoda találmány:) Eddig mindig ellapultak a csigáim felvágás közben, bármilyen éles is a kés. Így meg... csodásan kerekek maradtak. Gondolom sokan ismeritek ezt a technikát, nagyon egyszerű módszer, fázisfotó nálam sajnos nem készült, de Jadenél, ebben a bejegyzésben nagyon jól látszik, hogyan kell csinálni.
Piknikezni, kirándulni, délutáni uzsonnának vagy akár tartalmas reggelinek egy kakaóval, kávéval, tökéletesen megfelel.  Bártan mondom, hogy fél óra alatt kész és 5 perc mulva már fogyasztható. Kakaósan is ki fogom próbálni!

Befejezésként, ebben az egyáltalán nem nyári melegben, de itteni viszonylatban már második napja jó idő van, néha süt a nap és 12-14 fok körüli a hőmérséklet, eperturmix, tiszta eper és tejből. Plussz a pöttyök:))

Shaket, turmixot készíteni nem nagy kunszt. Beledobálod a hozzávalókat, összeturmixolod és kész. És hogy milyen csodák születhetnek belőle... Nálam a banánturmixal kezdődött minden. Nagyon rákattantam. Először csak simán, aztán más gyümölcsökkel. Végül elromlott a turmixom. Nagyon hiányoltam, de idővel egy szuper masinával helyettesítettem. Télen viszont nem annyira megy ez a fajta ital. Inkább melegre vágyok. Azért időnként benyomok néhányat, főleg mióta ráakadtam egy könyvre: The perfect summer drinks, vagyis A tökéletes nyári italok címmel. Annyi finomság van benne, hogy csak kapkodom a fejem és azok az inycsiklandó képek hozzá...
Mégis, akibe egy kicsi érdeklődés szorult a gasztronómia iránt, az mindig talál valami változtatni valót, vagy csak egyszerűen nincs hozzá valami és mással helyettesíti. Így vagyok én is. És ilyen ez a kiwi shake is.



A kiwit meghámozzuk, összedaraboljuk és a szőlővel együtt a turmixgépbe tesszük. Hozzácsavarjuk a citrom levét és alaposan összeturmixoljuk. Amikor pépes lett hozzáadjuk a tejet és a joghurtot és azzal is összeturmixoljuk. Pohárba töltjük, fél szelet citrommal és szőlővel diszítjük.
Ízlés szerint lehet cukrot vagy mézet is adni hozzá, mert kissé fanyar ízű. Én most nem akartam extra cukrot bevinni a szervezetembe. Ez sem gyakori nálam:) Nyáron tuningolhatjuk jéggel, joghurt helyett fagylalttal.



Tegnap felfedeztem egy nagyon érdekes dolgot. Nem tudom ti hallottatok-e az úgynevezett "zöld smoothie" vagyis zöld turmix nevű csodáról. Juditnál olvastam róla, még nem volt időm alaposabban utána nézni, de fogok. Hamár turmixrajongó vagyok miért ne próbáljak ki ilyeneket, hátha még jót is tesz. Majd jövök a részletekkel, ha lesznek és a fotókkal. Imádom azt a vad zöld színét:)

Úgy döntöttem ismét nem fogom a szót szaporítani, egyesek már olyan régen történtek, hogy nincs bennem az akkor feeling és hát... az már nem olyan:)Marad hát az amatőr beszámoló, amatőr fotókkal.


Ez itt az első töltött csirkém, húsvéti bárány heyett. Számomra hihetetlenül jól sikerült és aki csak megkóstolta, dicsérte. Szóval büszke voltam nagyon! Csak hát a fotó... telefonos felvétel, ezután nem is magyarázkodok:)


A párom szülinapi tortája, nagymamám és én művészkedtük. A díszítés még akkor sem volt tiszta, amikor elkezdtük, vagyis nem tudtuk mi lesz belőle. Addig szórtuk a kókuszt körbe körbe, hogy egyszer csak azt vettük észre, hogy... héj, ez kockás lett:)) De tetszett. És iszonyat finom volt. Olyan igazi nagymam féle. Régebb ő mindenkinek tortát sütött, olyan vajas krémes, hagyományos...finom.


Töltött tojásom. Mert valamit enni kellett. És ha már csak egyszerű töltött tojás (ami egyébként anyum nagy kedvence), akkor legyen egy kis design, ne csak a majonézben úsztatás.





Bruschetta, immár többször is, nagy sikerrel:) Többféle receptet olvastam, melegen, hidegen, húsosan, anélkül. De ami rábrt, hogy ki is próbáljam, az ez a recept
Amint ezt elolvastam, tudtam, hogy meg kell csinálnom. És még nagymamám is imádta:)Csodás!





Spagetti a sztár. Na nem nekem, hanem a páromnak. A kedvence, de nemcsak enni, hanem bármikor szívesen meg is csinálja. Olyan szószt repeszt hozzá, hogy... finomat. De ez az én művem. Kivételesen nem csak "olyan" sonkás, paradicsomos, esetleg maggiporos szósz, hanem igazi különlegesség. Hagyományos paradicsomszószt készítettem, amilyet mifelénk pl krumplipüréhez is szoktak, kevés mustárral. Néhány nyakkaraj szeletet csíkocskákra vágtam, megpároltam, amíg a víz el nem párolgott róla és kissé meg nem pirult. Olyan ki borzoska, illatoska, finomka lett. Hát, megnyaltuk az újjunkat! Na, már félig meddig receptet is írtam:)Haladás!




Csirkemellszeletek roston sütve, júhtúróval, paradicsommal és pakrikával megszórva, mikróban felmelegítve, natúr krumplival tálalva. Azok az ízek...hmmm! Nem száradt ki a hús!




Puliszka csirkecombpaprikással és vegyes nyárisalátátával, rögtönzött amatőr, fordított terítéssel:))Pedig voltam pincér, esküszöm tudom hová jár a villa, kés... Na, de van mit még tanulnom a fotózkodásról. Bár akkora optikai csalódást nem lehet fotózni, hogy a villa, kés felcserélődjön:))

A következőkről már van bejegyzés, belinkelve a másik blogomból, de még néhány plusz:





Mikrós süti, rulez!:) Annyira bejött! Én nagyon szeretem az édességet és ha nincs semmi otthon, akkor pár perc alatt összedobható és pont elég. Igaz mindig kenek rá valamit, mert...úgy az igazi. Ezt is blogokból tanultam, nem linkelem, mert sok helyen olvastam, nem szeretnék egyet kiválasztani, de mikrós, bögrés sütire rákeresve lesz találat, jó sok. És aki abból a lustábbik fajtából van, (mint én) aki a gyorskajákat szerti elkészteni, annak nagyon ajánlom. Nagycsaládnak nem annyira:)




És persze a gyümölcsturmix. Imádom bármiből és bármikor. Ez speciell vegyes gyümölcs, mindenből, amit nagymama kertjében találtunk. Kicsit ijesztő volt a színe, de tejjel megszelidítettük:) Micsoda ízvilág...

Befejezésképpen néhány kép, duma nélkül a jelenlegi gyümölcstermés állásáról:)Nagymama udvarán. Majd következhet a veteményes. Már az is sokat tud mutatni.











Most már napirenden vagyok, így azt remélem, hogy ezután kicsit bővebb leírást is tudok adni a képek mellé. Ha igényeltetik:)