Szofikánál fedeztem fel a golyókat. Na nem mintha eddig nem ismertem volna, de csak azt a klasszikusat. Anyukám mindig ezt készített gyerekkoromban és persze nekünk, kislányoknak kellett gombolygatni:) Most viszont új dimenzióba léptett a golyózás, hála Szofikának, aki olyan csodás kombinációkat és összeállításokat mutatott a blogján. Rájöttem, hogy bármivel lehet gombócozni és csak jó lehet. Így hát Karácsonyra megterveztem kettőt. Bevallom több idő kellett kitervezni, mint elkészíteni. Nah jóó, kicsit azért sok volt egyszerre a sok gombolygatás:))

Elkészítés: 
A kekszet ledaráljuk, egy tálba öntjük a porcukorral és a kakóporral együtt. A meggyet lecsorgatjuk és gyengéden felitatjuk róluk a ndvességet. A kekszhez adjuk a rumaromát és annyi meggylevet amivel formázható, nem ragacsos masszát kapunk. Diónyi darabokat csipünk, meggömbolygessük, tenyerünkkel szétlapítjuk, beleteszünk egy meggyet és óvatosan gombóccá formáljuk. Csokidarával vegyített kokuszreszelékkel bevonjuk.




Elkészítés:
A kekszet ledaráljuk és elvegyítjük a porcukorral. Hozzáadjuk a mandulaaromát és annyi narancslevet, hogy könnyen formázható, nem ragacsos masszát kapjunk (nálam 2). Összedolgozzuk, diónyi gombócokat formálunk belőle. Egy tányérba szeletelt mandulát és narancshéjat vegyítünk össze és ebbe forgatjuk bele a gombócokat.



Mindkettő nagyon ízlett, a meggyes talán csak akkor lett volna finomabb ha rumba áztattam volna a meggyeket. Az abszolút favorit a narancsos-mandulás lett nekem. A gombócprojekt beindult. Főleg amint láttam, hogy kedves angol családunk hogyan falta a sütijeimet... micsoda kielégülés:))

Ezzel be is fejeztem a Karácsonyi süti kategória bemutatását. Le is vagyok már maradva, hisz holnap van az év utolsó napja. Más már a Szilveszteri menüt posztolja. Nekem még van egy Karácsonyi bejegyzésre valóm, megmutatom, hogy hogyan ünnepeltünk és miket ettünk. Azt hiszem már csak jövőben.
Addig is kívánok minden kedves ólvasómnak egy nagyon szép Szilveszter éjszakát és Boldog Új Évet! Süssünk, főzzünk sokat és finomat szépet az Új Évben is és osszuk meg egymással!!

A keksz szalámi gyerekkorom óta nagy kedvencem. Talán mert nagyon ritkán, csak alkalmakra készítette anyukám. Aztán jött az ugyanilyen alapú gombóc. Ez már gyakrabban, de sosem tudtam megúnni. Én is szívesen készítem. Most meg itt a tekercs vagy rolád. Sokfelé láttam, jól is néz ki és lehet variálni. Ez az én variánsom, én ötlöttem ki, de természetesen nem kizárt, hogy valaki már nem készítette el hasonlóan.
Itt Angliában nem is olyan egszerű beszerezni a háztartási kekszet, mint amilyen természetes ez otthon. De szeretik a keszet, szóval van választék. És innen-onnan meg lehet tudni, hogy a Rich tea biscuit a legalkalmasabb az ehhez hasonló sütemények elkészítésére. Ha valaki máshogy tudja, szívesen fogadom az ötleteket:)




A kekszes részhez ledaráljuk a kekszet, összevegyítjük a cukorral, kakóval, rumaromával. Ezután hozzáöntjük a tejet és összeálló masszává gyúrjuk.

A fehér részhez a cukrot a vízzel feltesszük forrni és addig főzzük, amíg a cukor felolvad. Ezután hozzáadjuk a vajat és kavargatva felolvasztjuk. Levesszük a tűzről, hagyjuk hűlni, hogy ne legyen épp forró majd belekavarjuk a tejport és addig kavarjuk amíg sima masszát kapunk.
A kekszes masszát fólián kocka alakúra nyújtjuk egy porcukorral meghíntett nyújtófa segítségével. Erre rátesszük a tejporos masszát és egy spatula vagy szilikon lapát segítségével elsimítjuk a barna masszán, ugyanakkora méretűre. Olyan vastagságúra nyújtjuk, ahogy szeretnénk. Én bevallom, hogy mivel ez a réteg elég édes, nem akartam túl vastagra. Bár még így is az lett. Ezért nem tettem rá az összes fehér masszát.
A fólia segítségével óvatosan feltekerjük és éjszakára vagy néhány órára dermedni tesszük. Ezután szépen szeletelhető. Ha akarjuk forgathatjuk porcukorba, ha nem... úgy is nagyon finom lesz:)



A maradék fehér masszából ezeket az imádnivaló kis golyókat készítettem. Régebb készítettem még ilyen úgynevezett raffaello golyókat, aminek bár szerintem egyáltalán semmi köze a Raffaellohoz, azért nagyon finom. Viszont nem kókuszba forgattam, hanem meghíntettem kakóporral. Hát nem ennivalóak?