Beneveztem a Blogkóstolóra! Adél hírdette meg a játék második fordulóját és ezuttal neve is került neki Trollanyu jóvoltából. A részleteket megtaláljátok a Nyamm-nyamm blogban. Nagy megtiszteltetésben van részem, hisz pont a házigazda blogjáról kell válogatnom. Ami nem is olyan egyszerű. Egész listát írtam ki a kedvencekből, aztán azokból szemezgetek. A sok gyönyörű bonbonhoz sajnos nem tudok hozzászagolni:)
Már két recept elkészült. Bár messze még a határidő, nekem nem csak Húsvét, hanem egy másik nagy esemény is közbejön, úgy hogy igyekeznem kell. Itt az első recept, Adél(Afra) Csicsás vaníliás keksze.




A hozzávalókat formázható tésztává gyúrjuk, kis gombócokat csipkedünk belőle, amyelyeket a tenyerünkben lelapítjuk, tepsire tesszük, villával egy nyomot húzunk a közepébe és 150 fokos sütőben 15 percet sütjük. Hagyjuk teljesen kihűlni, közben a csokit gőz fölött felolvasztjuk, a kekszeket a villával húzott csíkokkal párhuzamosan mindkét szélét belemártjuk a csokiba, majd leszórjuk egyik oldalát dióval, másikat kókusszal. Sütőpapírra rakjuk, hagyjuk a csokit megdermedni.



Néhány változtatást ejtettem, nagyrészt kényszerből. Mivel pudingport itt nem lehet kapni, itt az első bökkenő. Volt még egy csomag nekem amit otthonról hoztam, de epres. Na attól igazán nem erősödött a vaníliás hatás, de nem tette azért rosszat neki:) Ezt a hatást a magos vanília kivonattal próbáltam elérni. Étcsoki helyett tejcsokit használtam, vaníliás cukor helyett vanília kivonatot és cukrot. A küllem is kicsit más, összevariáltam az Adél(Afra) és Latsia kekszét. Szerintem mutatós is lett és finom is. Páromnak rendkívül ízlett, a folytatás is meg van rendelve:)

Az eredeti recept Adél(Afra)-tól ITT tekintehtő meg! Köszönöm Adélnak az ötletet!
És végezetül itt van egy kép az eredeti csicsás vaníliás kekszről Adél(Afra)-tól, hogy ti is lássátok miért szerettem bele:)

Volt itthon néhány gyümölcs és sehogy sem akart elfogyni. Miért is ne legyen belőle gyümölcs saláta? És lett.

Hozzávalók

A salátához:
5,6 kisebb kivi
3 alma
1 narancs
citromlé
cukor

Az öntethez:
fél tasak vaníliás pudingpor
3 kanál tejföl
1 kanál cukor
2 dl víz




A gyümölcsöket megpucoltam és kockákra vágtam. Összekavartam egy tálban, meglocsoltam kevés citromlével és megszórtam egy kanál porcukorral. Ezután hüttőbe tettem, hogy az ízek kissé összeérjenek, amíg a vendégeink is megérkeznek.
Közben a pudingport elkavartam a pudingport a cukorral, tejföllel és a vízzel, majd lassú tűzön, állandó kavargatás mellett hagytam besűrűsödni. Nem kell annyira sűrűnek lennie, mint a puding. Kis tálkákba halmoztam a salátát és leöntöttem a vaníliás szósszal. Remek íze volt és mint egy falásig elfogyott (örömömre)!

Nagy az öröm mifelénk mostanában. Költöztünk, így végre arra is lehetőségem van, hogy sütit süssek. Micsoda boldogság ez nekem. Igaz, hogy hiányzik még néhány dolog a konyhámból, mint például mérleg, de ezt is megoldom valahogy. Gyorsan ki kellett próbálnom a sütőt. Barátnőmtől kaptam a következő receptet és bár én nem vagyok nagyon oda az ehhez hasonló száraz sütikért, mégis megpróbáltam. Frissen, melegen isteni. A többit meg másra hagyom:) Már kétszer is megsütöttem.



Hozzávalók:
50 dkg liszt
20 dkg cukor
20 dkg margarin
1 kávéskanál szalakálé
2 evőkanál kakaó
1 tojás
1 deciliter tej
1 tasak vaníliacukrot



Elkészítés:
A margarint alaposan elsúroljuk a liszttel, beletesszük a cukrot, vaníliacukrot és elvegyítjük. Közben a szalakálét felfuttatjuk egy kevés langyos tejjel és hozzáadjuk a liszthez. Ezután hozzátesszük a tojást és a maradék tejet, majd alaposan összegyúrjuk. Amikor összeállt, a tésztát két részre osztjuk, az egyik felébe belegyúrjuk a kakaót. Kinyújtjuk jó vékonyra a vaníliás tésztát, ezután a kakaósat, a két lapot egymásra tesszük és tekercsbe tűrjük. Kb egy újjnyi vastag szeleteket vágunk belőle és kis távolságot hagyva közöttük, belerakjuk a kivajazott, -lisztezett tepsibe.
Nem tudom mennyi ideig sütöttem, én mindig addig sütöm, amíg látom, hogy megsült:) Tudom erről le kell szoknom, mert megtörténik, hogy az első rendet kissé megégetem. Viszont az is megtörtént, hogy az előírt idő szerint sütöttem és megégett. De majd megoldom én, csak sokat kell gyakorolnom:) Minden esetre ennek a sütési akciónak az eredménye, ahogy a képek is mutatják, nem égett el és még finom is volt.