Kedves Batárnőm búcsúként megajándékozott egy receptdobozzal. Csupa sütirecept, többnyire kavart, vagy pite, piskóta. Van mit szemelgetni belőle. Rengetek kívánnivaló finomság. Elsőnek ezt a kavart sütit választottam, csak annyit változtattam rajta, hogy ananász helyett narancs került rá, mert sehogy sem akarództak elfogyni azok a narancsok a gyümölcsös tálból. Ezenkívül gyümölcslé helyett tejet használtam és féladagot készítettem, mert az egész egy óriási tepsire való volt, nekem meg az nagy falat lett volna...



A tojásokat a cukorral habosra kavarjuk. Apránként belekavarjuk a tejet, olajat és vanília aromát. A lisztet elvegyítjük a sütőporral és a tojásos keverékbe dolgozzuk. Sütőpapírral bélelet tepsibe öntjük. A narancsokat megtisztítjuk, cikkekre szedjük és a tészta tetejére rakosgatjuk. 200 fokra előmelegített sütőben 20-25 percig vagy tűzpróbáig sütjük. Hagyjuk kihűlni majd szeletelés előtt meghintjük porcukorral.


Én nagyon szeretem ezeket a kavart sütiket, simán is, de ha még kis gyümölccsel is meg van bolondítva, akkor főként. Csúszott is rendesen. Még az is akadta akit megkínáljak vele, ami nagy öröm, mert kedves párom még egy falatot sem kért belőle. Nem azért mert nem ízlett neki, hisz meg sem kóstolta. Sebaj, másnak ízlett és nekem is:)  Receptdoboz felavatva és lesz még folytatás.

Amikor sokminden történik és peregnek az események, akkor csak úgy repülnek a napok, hetek, hónapok. Csak azt vesszük észre, hogy július van, (hová lett az év első fele???), már csak 3 hét és megyünk végre haza. Akkor meg belegondolunk, hogy még 3 hetet kell itt eltölteni a sokminden történése közben és az hosszú idő. Ilyenek vagyunk mi emberek. Teljen de mégsem. Ráadásul van izgulnivalónk bőven, változásokra készülünk, folyton agyalunk, történnek kedvező és kevésbé jó dolgok egyaránt. Ezekről majd akkor fogok néhány mondatot szólni, amikor már legalább én magam tisztán látok. Ami egyelőre tény, hogy hazamegyünk és egy valami van ami ennél nagyobb izgalommal tölt el, hogy hová jövünk vissza.

Befejezve a személyeskedést, essen szó gasztronómiáról is, jó sürítve, mert főzök és fotózok bőségesen, de az írásig vagy munka vagy agyalás miatt egyre ritkábban jutok el. Épp ezért most összecsapom a két bejegyzést simán megérő alkotásaimat.
Ezek a finom, ennivaló kevert, kavart, gyümölcsös piték teljesen elözönlötték a blogokat. Ami egyáltalán nem baj, mert addig addig nézegettem őket, amíg nem bírtam nélkülük. Tudtam, hogy rossz lesz, mert nagy részét én fogom megenni, aztán ugy-e ott a bűntudat, de fene egye, egyszer sütök egy héten!:)
A kismillió átolvasott recept után Nea blogján landoltam és az ő Cseresznyés-mandulás pitéjét alakítottam kedvemre valónak. Köszönet érte, csak addig ettem amíg volt mit:) A mandula ízt, meg a tészta állagát nagyon imádtam!

Epres-mandulás pite

Nyers hideg gyümölcsleves