Slide Title 1

Aenean quis facilisis massa. Cras justo odio, scelerisque nec dignissim quis, cursus a odio. Duis ut dui vel purus aliquet tristique.

Slide Title 2

Morbi quis tellus eu turpis lacinia pharetra non eget lectus. Vestibulum ante ipsum primis in faucibus orci luctus et ultrices posuere cubilia Curae; Donec.

Slide Title 3

In ornare lacus sit amet est aliquet ac tincidunt tellus semper. Pellentesque habitant morbi tristique senectus et netus et malesuada fames ac turpis egestas.

2012. május 26., szombat

The weekend-off diet azaz a hétvégén szünetelő diéta

Sosem voltam diétázós fajta. Nem kellett. Esetleg hízókúrának vettem volna hasznát. A jólét viszont sokmindent kihoz az emberből:) Először is azt, hogy meghízlal. Aztán meg azt, hogy akkor most kezdjünk bele valami jó kis diétába, amellyel gyorsan, könnyen ledobjuk a plusszot. Esetemben mindössze 2kg-ról volt szó. Hisz végre ide is elért a nyár. Nem csak úgy fokozatosan, hanem egyik nap még fagyás, másnap 28-30 fok. 2 kiló ugyan még egy ruhaméretet sem változtat rajtam, de én azt akartam, nekem az az ideális. Ráadásul itt van ez a szuper könyv, ami annyira motiváló és bátorító és még hétvégén bűnözni is lehet... Legyen. Tele energiával belevágtam.
A könyv mondhatni izgalmas, amire elértem a végére, teljesen beleéltem magam, alig vártam, hogy bevásároljak hozzá. Részletezném mitől is annyira motiváló, de... megmaradok inkább a gasztronómiai rész kifejtésénél. A lényeg, hétfő reggeltől péntek estig szigorúan be kell tartani a könyv diétára vonatkozó részét, ami nem is tűnik egyáltalán szigorúnak, még így, miután az első hetet végigcsináltam, sem. Napi 3-szori étkezés és 1 tízórai, 1 uzsonna. Napi 5 pohár zöld tea ajánlott és legalább óránként egy pohár víz. Megéhezni nem nagyon lehet. Persze azt és annyit kell enni, amit a könyv ír. Ez egy nagyon részletesen kidolgozott táplálkozási terv, változatos, izgalmas és vannak benne olyan receptek, amelyek megállnák helyüket külön bejegyzésként is. Az étkezésen kívül részletes tornagyakorlatok vannak minden napra, kihagyhatatlanul! Nagyon egyszerű és mégi minden izmot megmozgató, nem több, mint napi 15 percet igénybe vevő mozgás. Ajánlott a napi 10.000 lépés lejárása, amelybe minden egyes lépés beleszámít felkeléstől lefekvésig.
Mi is maradt még ki? Ja persze, a hétvégi szünet! Ebben a 2 napban nincs program, nincs diéta, de vannak szabályok: A gyomrunkat tápláljuk, ne az agyunkat! Legyenek egészséges választásaink! Mértékletesség! Vagyis jöhet az a csokis muffin de nem az egész tányérral:)
Első 3 napot élvezettel csináltam végig. Nem volt nyafogás, kifogás, félrelépés, semmi édesség. Büszke voltam magra. A napi 5 zöld teát 2-3-ra csökkentettem, de hamar rájöttem ez sem jó. Régóta iszok napi 1-et de időnként az is rossz érzéseket kelt bennem. 4-dik nap már kicsit nehezebb volt és az volt az érzésem, hogy inkább hízok. A hasam folyton nagy volt, bár nem éreztem, hogy fájna. Csak pusztán, mint amikor meghízok... Előjött a hiszti, a depresszió, a türelmetlenség, a mindjárt mindent földhözvágok érzés. Lassan érlelődni kezdett bennem, hogy ez így nem jó. Főleg úgy nem, hogy közben páromnak rendesen főztem a megszokott, imádott ételeket. Kitartottam, végigcsináltam az első hetet úgy, hogy már eldöntöttem nincs tovább. Pénteken méretkezés. Fél kiló minuszba. Ennyit igér a könyv. 1 kilót ha közben más, keményebb testmozgást is napiasan végzünk.
Tehát möködik, müködne, ha keményebb lenne az elhatározás. Ez a diéta nem az a fogyjunk gyorsan sokat féle. Hanem inkább a fogyjunk le lassan és tanuljunk meg úgy táplálkozni, hogy ne szedjük vissza. Sok türelmet, kitartást és tanulást is igényel. Tanultam belőle ez alatt a rövid idő alatt is. Hogy mit miért és hogyan. Mindenre van magyarázat. És azt is tudom már, hogy fogyó- és hízókúra között nagyon vékony a határ. Ha nem vigyázol, pont az ellenkezőjét érheted el.

Mégis miért adom fel? A 2kg miatt. Meg a sütés-főzés-evés iránti szeretetem miatt. Úgy érzem a 2kg belefér és nem éri meg állandóan rosszkedvű lenni emiatt. Nem fogom megvonni magamtól teljesen azokat a dolgokat amelyeket imádok. Lesz süti és desszert és minden amit kívánok. Csak mértékkel. Ha nagyon le akarok fogyni, azt meg tudom tenni ilyen szigorúság nélkül is. Ez a fellángolás jó próba volt, most már tudom, hogy ha csak betegség nem kényszerít rá, többé nem lesz! Ezzel az elhatározással már hűl életem első Pavlovája a sütőben és holnap a legnagyobb élvezettel fogok egy szeletet megenni belőle!

Végül itt van néhány fotó, alátámasztásképpen, hogy miket is ettem a héten. Mindenről nem készült, általában időhiány miatt... Kicsit soknak tünik a hal, de csak véletlen:) Volt sovány sertéskaraj és szendvics is.

Reggeli:

 
Kavart tojás rántotta grillezett paradicsommal, pirítóssal


 
Zabkása banánnal, eperrel

Ebéd:

 
 Nicoise-stílusú saláta

 
 Fűszeres, marinált csirkefalatkák rizzsel, zöldborsóval, édes csili szósszal

 
 Főtt csirkemell avokádós, fenyőmagos, mazsolás salátával

 
 Héjában sült krumpli kalóriaszegény majonézes tonhallal

Vacsora:
 
 Grillezett lazac kuszkuszal, brokkolival

 
 Lazacos, lencsés, öldborsós, nagyon finom saláta

 
Zöldségleves és paradicsomos szardínia zöldborsós rizzsel.









2012. május 24., csütörtök

Csokis-pillecukros muffin zabpehellyel


Ismét szép kis gyűjteményem keletkezett, amelyek bemutatásra várnak. Másféle elfoglaltságaim miatt csak főztem és fotóztam, na meg tartalékoltam, majd az is kiderül miért. Nem nagyon jut idő blogolásra, de igyekezek! A hagyományos, paraszteledelem után jöjjön egy nagyon nem tradicionális de annál inkább imádott és egyre jobban elterjedőben levő muffin. Mert nem lehet megunni és minden egyes alkalommal akkora sikere van, mintha első lenne. Párom nem túl édesszájú, bele kell diktálnom egy-egy sütit, de ha krémes-habos, akkor általában nincs probléma. Ezért is tuningoltam fel ezt az amúgy is mindennel megrakott muffint egy csinos, finom, habos-krémsajtos toppinggal (erre nem találtam magyar szót, kérlek segítsetek!).

 

Hozzávalók: 12 normál, nekem 18 közepes méretű muffinhoz
10 dkg liszt
10 dkg nagyobb szemű zabpehely
5 dkg kakaó
11 dkg cukor
1 ek sütőpor
csipetnyi só
2 tojás
1,5 dl tej
1 dl trópusi gyümölcslé (vagy narancslé)
5 dkg csoki
2,5 dkg pillecukor


A még Húsvétról megmaradt tömör kis csokitojásokat összedaraboljuk. A pillecukrot szintén, ha nagyobb darabost használunk. A száraz hozzávalókat összekavarjuk, belekavarva a csokit és a pillecukrot is. A tojásokat külön felverjük és  hozzáadjuk a  tejet és gyümölcslevet. A kettőt összetöltjük és épp csak annyira kavarjuk, hogy összeálljon a massza. A muffinformát kapszlikkal kibéleljük, 3/4-ig megtöltjük a tésztával, vigyázva, hogy mindenikbe jusson csoki és pillecukor darabka is. 200 fokon 20 percig vagy tűzpróbáig sütjük. Rácsra szedve teljesen kihüttjük.
Közben elkészítjük a toppingot. A fahéjas csiga készítésétől megmaradt vajas-krémsajtos mázat 2 dl tejszínből vert habbal összeturmixoljuk. Akinek nem maradt meg ebből a mázból:) az így készítheti el:
5 dkg puha vaj
10dkg porcukor
5 dkg krémsajt
Ezeket habosra kavarjuk vagy turmixoljuk és a tejszínhabbal összekavarjuk. Ha túl lágynak látjuk akkor tegyük hüttőbe, amíg kihűl a muffin. Habzsákból tetszés szerint diszítjük a muffinokat. Tetejét megszórjuk csokis diszítőcukorral. Fotózás után azonnal fogyasztható! Persze később is, másnap is, ha marad belőle. Nálunk épp csak másnap délt érte meg, pedig este készült. 


Az az ízkavalkár, ami ebben a muffinban volt... hogy is mondhatnám... abbahagyhatatlan. A puha, könnyed kakaós tészta a zabpehellyel, az olvadt csoki és pillecukor, na meg a tetején levő hab... nem kellett a páromat sem noszogatni:)
Muffin te drága, imádunk!!!

 

2012. május 21., hétfő

Csalánfőzelék júhtúrós puliszkaroláddal és díj


Ki kell használni, ha egyetlen fogyasztható növény van a kerben és az a csalán! Én magam még sosem készítettem, de anyukám egyik tavaszi kedvence, így ettem néhányszor, már ha hajlandó voltam megkóstolni... És most íme, hosszas rákészülés után leszedtem, megfőztem és egy napi tűnődés után már sikerült is eldönteni, hogy legyen belőle klasszikus főzelék. (Sok ész kellett ám kitalálni...:)  Volt úgy, hogy ricottás-csalános gnocchi vagy csalános cannelloni lesz belőle, majd utolsó perceben megmaradtam az eredeti terv mellett. Sebaj, majd legközelebb... még mindig van itt csalán bőven:)

 

Hozzávalók:
1 nagy (Tescos jellegű) tasak csalán levél (másképp nem mértem:)
fél fej hagyma
1 cikk fokhagyma
fél dl tej
fél dl tejszín
só, bors

puliszkaliszt
júhtúró

 

A csalánt megtisztítjuk, megmossuk, leforrázzuk, majd sós vízben megfőzzük. Leszűrjük, hagyjuk alaposan lecsepegni és összedaraboljuk. A hagymát és fokhagymát időközben apróra vágjuk és kevés olajon megpároljuk. Hozzáadjuk a csalánt, felöntjük a tejjel, sózzuk, borsozzuk és hagyjuk özzefőni. Végül a tejszínnel besürítjük. Ha túl híg lenne szórjunk rá kevés lisztet és így sűrítsük be. Nekem erre nem volt szükség. 
A puliszkalisztből hagyományos módon puliszkát főzünk, annyira keményre, hogy ne follyon és formázható legyen. Még forrón pakoljuk műanyag fóliára és vizes kanál vagy szilikon lapát segítségével simítsunk belőle kb újjnyi vastag téglalapot. Szórjuk meg júhtúróval, nem sajnálva a túrót, jusson belőle bőven az egész felületre. Ezután a fólia segítségével türjük fel tekercsnek, csomagoljuk konyharuhába és hagyjuk 5-10 percet, hogy megolvadjon benne a túró. Cérna segítségével szeleteljük fel és tálaljuk a csalánfőzelék mellé. 

Egyszerű paraszt eledel. Nagymamám régen a reggelitől megmaradt puliszkát szokta ilyen módon felcsavarni. Aztán hidegen is jó volt az, ha megehült az ember tízórai időben. 
Így esett az első csalános kalandom! Finomra sikerült, tisztán tejszínnel még jobb lett volna, selymesebb az íze, de nem akartam egy ennyire egészséges növényből is kalóriabombát csinálni. Most nem. Az ízére nem emlékeztem nagyon, kicsit nyersebb, úgymondd szúrósabb, mint a spenót, de kellemes, nincsen különösebben karakteres íze.



Az Édeskonyha blog írója lepett meg ezzel a kedves díjjal, kötelességem tehát gondoskódni róla!


A szabály szerint 7 dolgot kell elárulnom magamról és 15 bloggertársamnak továbbadni a díjat. Húha, jó nagy feladat ez, mindkettő. Továbbadásról...  tudom mindenkinek sok az elfoglaltsága, sokan szavakat szeretnek díjak helyett, ezért egy valaki mellett döntöttem, aki az egyik legkedvencebb gasztrobloggerem, és akihez szívesen járok a receptjei és az írásmódja miatt is. Valahányszor benézek hozzá sikerül egy-egy bejegyzésével, a humorával és stílusával megmosolyogtatnia. Nem is beszélve a kedves szaivairól, kommentjeiről. Szofi, remélem szívesen fogadod és én azt mondom, hogy a szabályokat alakítsd úgy, ahogy neked is jó!


Na és akkor jöjjön a másik feladat teljesítése:
1. (Aki nem tudná:) Erdélyből származok és Angliában élek már több mint 1 éve.
2. Imádok utazni, legyen az autó, vonat, busz, repulő, kirándulás, vagy más jellegű utazás. Szeretném bejárni a világot!
3. Van egy másik blogom, amelyikben hátköznapjaimról írtam. Sajnos nemrég feladtam, elfoglaltságaim miatt és az előtérbe helyeződött főzési-sütési akció:) miatt.
4. Szociológia szakot végeztem az egyetemen és szeretnék táplálozási tanácsadást tanulni.
5. Szeretek sütni-főzni, egyre jobban elmerülök benne, de nem szeretnék a szakmában dolgozni, csak megmaradni hobbi szinten. Néha rossz, hogy csak kettőnkre sütök, mert sokszor fél adag is sok:)
6. Nehezen ismerkedek, barátkozok, ezért szeretem a virtuális világot, mert ott sokkal könnyebb:)
7. Sok kedves, aranyos embert megismertem amióta gasztroblogot írok és habár majdnem senkit nem ismerek személyesen, jólesik, hogy úgy érzem, mintha nem így lenne. Különösen jól esik, ha közelemben levő, legalábbis UK-ben, Írországban élő magyar gasztrobloggerekre bukkanok!

2012. május 17., csütörtök

Gombás lasagna

Már van egy lasagna recept a blogomon, az volt az első. És sikerült is annyira jól, hogy azóta többször, többféle változatban került az asztalunkra. Eddig a paradicsomos szószt készen vettem, mert az is annyira bevált. Most viszont valami mást akartam, így... alkottam.


Hozzávalók: 
A raguhoz:
1 fej hagyma
35 dkg őrölt pulyka hús
10 db gomba
1 aprított paradicsom konzerv
só, bors, paprika
szárított vegyes zöldfűszer (oregano, majoránna, petrezselyem, bazsalikom, kakukkfű, zsálya)
fokhagyma por

 A besamelhez:
5 dkg vaj
2 kanál liszt
6 dl tej
só, szerecsendió

18 kis lasagna lap (vagy 6 nagy)
reszelt sajt

A raguhoz a hagymát apróra vágjuk, kevés oliva olajon megfuttatjuk. A gombát felszeleteljük és a hagymához adjuk. Amikor a gomba félig megpárolódott, hozzáadjuk a húst. Ízlés szerint megszórjuk a fűszerekkel és hagyjuk a húst is megkészülni. Végül beleöntjük a paradicsomot és összefőzzük.

A besamelhez a vajat felolvasztjuk, beleszórjuk a liszet és elkavarjuk. Sózzuk, kevés szerecsendióval ízesítjük és lassanként, állandó kavargatás mellett felöntjük a tejjel. addig hagyjuk lassú tüzön, amíg kellően besűrűsödik.

Egy jénai tálat kivajazunk, kevés besamellel kikenjük és rárakunk 3 lapot. Nekem most annyira kis lapjaim voltak, hogy 3 kellett egy rendhez. A lapot megkenjük fél merőkanálnyi besamellel, egy merőkanálnyi raguval, megszórjuk sajttal és mehet rá a következő rend lap. Addig folytatjuk, amjg minden elfogy:)  Nekem rendszerint ebből az adagból 6 tésztarend szokott lenni. A felsőre már csak besamel és sok-sok sajt megy. 220 fokos sütőben kb 35-40 percet sütjük,  majd levesszük  a tetejét és még 10 percet pirítjuk.  Tejföllel, kechuppal vagy csak úgy magában tálaljuk.



Megúnni ugyan nem tudjuk, de ebből az adagból ketten pontosan 3-szor lakunk jól! Egyszerre egy kockánál több nem megy el, annyira laktató. Főként amikor frissen van kész. (Újramelegítve is finom, de tudjuk, hogy nem ugyanaz. Vagy az éhség mértékétől függ...??:))
Egyre jobban alakul. Most már jobb az állaga is és mivel pulykahússal készítettem, nem lett zsírban tocsogó. És több gomba, kevesebb hús került bele, mert így szeretjük.

2012. május 14., hétfő

Amerikai fahéjas csiga (Cinnabon)

Ismeritek? Kellene:) Az előző bejegyzés főszereplője, a gyors változatú fahéjas csiga, csak előfutára volt az igazi, az eddigi legfinomabb csigámnak! A vörös bársony torta után erre a művemre vagyok a legbüszkébb. Olyan régóta kívánom már a kelt csigát, de ugyanannyira nehéz is volt magam rávenni. Mert az első, és mert olyan sok idő kell neki. És mert... nincs több mert, most már magamtól is szégyelltem és a váratlanul beütő szabad szombatot kihasználtam. A lényeg az volt, hogy kelt fahéjas csiga. Aztán kutakodtam, és amint megláttam Jadenél, tudtam, hogy ez az amire igazán vágyok!

 

Hozzávalók: 16 nagy vagy 14 nagy és a széleken több kisebb csigához:)
A tésztához:
2,5 dl tej
2,5 teáskanál szárított élesztő
10 dkg cukor
8 dkg vaj
csipetnyi só
2 tojás
60 dkg liszt

A töltelékhez:
5 dkg puha vaj
10 dkg barna cukor
10 dkg kristálycukor
2,5 evőkanál őrölt fahéj

A mázhoz:
5 dkg puha vaj
15 dkg porcukor
8 dkg krémsajt

A tetejére:
aprított mandula


1 dl langyos tejben elkavarunk 1 kávéskanál cukrot és ebben felfuttatjuk az élesztőt. Beleöntjük egy nagyobb tálba, hozzáadjuk a maradék tejet, cukrot, a puha vajat, sót, beleütjük a tojásokat és összedolgozzuk. Ezután hozzáadunk annyi lisztet, amennyivel közepesen lágy, gyúrható tésztát kapunk. Lisztezett munkalapra tesszük és dagasztjuk, míg az egész lisztet fel nem vette. Visszatesszük a tálba, letakarjuk és meleg helyen a duplájára kelesztjük. Közben a töltelékhez összevegyítjük a cukrokat a fahéjjal.
A megkelt tésztát ismét lisztezett deszkára tesszük és kb 55x40 cm nagyságú lapot nyújtunk belőle. Megkenjük a puha vajjal és megszórjuk az előkészített fahéjas cukorral. A nyújtófával néhányszor végiggörgetünk rajta, hogy a cukor belenyomódjon és fetűréskor ne hulljon ki. Ezután szorosan felcsavarjuk, cérna segítségével 3-4 cm vastagságú szeleteket vágunk, sütőpapíros tepsire rakjuk (nekem 6 nagy csiga ment egy tepsire), 30-40 perc alatt ismét megkelesztjük. Végül 200  fokos sütőben 10-12 perc alatt gyönyörűre sütjük őket.
Amíg sülnek krémesre kavarjuk a mázhoz a puha vajat, krémsajtot és porcukrot. A még forró csigákra fél-1 kanálnyi mázat simítunk, ami a forróságtól rögtön megolvad és lecsorog az egész csigán. A tetejét enyhén megszórjuk aprított mandulával vagy egyébbel ízlés szerint. Hagyjuk kihűlni, ha van elég kitartásunk hozzá, ha nem, akkor langyosan letesztejük, hogy megfelel-e a réges régen álmodott elvárásunknak:)

 

A kelesztés öröme sajnos nem ragadott annyira magával, de a végeredmény feledtetett minden fáradtságot. Annyira boldog és elégedett voltam, hogy már tervezem is a következőt, valamilyen sós változatban, hogy kedveskémnek is a szívét megsimogassam:)

Ja és még valami: ezzel a csigával sikerült kijavítani az előbbi bejegyzésben említett félresikerült sütit. Ez már mindenkinek ízlett és a saját megelégedettségem sem utolsó. Mégis csak én vagyok saját magam legnagyobb bírája!

Végül egy gyors kérdés:
Ti felfuttatjátok a szárított élesztőt? Mert sok helyen olvastam, hogy nem kell, mehet a liszttel együtt a tésztába. Elsőre biztosra akartam menni, nem kockáztattam, de jó lenne, ha tapasztaltabbak megosztanák a véleményüket. Nagyon köszönöm!

2012. május 12., szombat

Fahéjas csiga

Ez nehéz szülés volt! Nem volt valami termékeny időszakom, sőt, egyáltalán nem készült a konyhámban semmi olyan amit megmutathattam volna. Remélem vége, bár ki tudja. Hétvégén azért alkotok:)
Ráadásul ismerős ugy-e az érzés,  amikor nagyon igyekezel és nagyon jó benyomást akarsz kelteni, akkor pont nem sikerül valami? Vagyis nagyon rosszul sikerül. És a legpechesebb az, hogy csak akkor derült, ki, amikor már javíthatatlan volt a dolog. Így történt, hogy baráti látogatásra mentünk, először, és valami nagyon finomat akartam sütni, mégis olyat amit már készítettem, tehát ne legyen próba-szerencse. A fehércsokis-ricottás pite valamint a húsvéti csokis-ricottás pite alapján szerettem volna, ezuttal epres változatban készíteni egy desszertet.  Ránézésre gyönyörű volt,  epres-ricottás krémmel és sok sok tejszínhabbal a tetején. Felvágáskor, amikor már mindenki a finom sütit várta... úgy folyt a krém a tejszínhab alatt, mint egy... turmix:((  Nem kell ugy-e részleteznem hogy éreztem magam?

Hétvégére nagyjából kihevertem, főleg, hogy ez a fahéjas csigám nagyon nagyon jól sikerült. Mostanában csigával kelek és fekszek. Na nem evéssel, hanem gondolatban. Lassan beleőrülök annyira kívánom enni is meg sütni is a kelt csigát. De ma már nincs menekvés. Délutánra az a program. Addig meg itt van ez a péntek reggeli gyors, kelesztés nélküli csiga Lúdanyótól, ami lehetne dán fahéjas csiga is, de kicsit kénytelen voltam változtatni rajta, ezért nem nevezem annak...

 

Hozzávalók: kb 15 nagy csigához
A tésztához:
40 dkg  liszt
10 dkg vaj
5 dkg cukor
1,5 dl tej
1,5 dl tejszín
1 teáskanál sütőpor
1/2 teáskanál szódabikarbóna
csipet só

A töltelékhez:
5 dkg  cukor
5 dkg barna cukor
2 teáskanál fahéj

A tetejére:
2 ek barna cukor
1 kk fahéj
2 ek tej

 

A vajat felolvasztjuk és langyosra hüttjük. A tésztához összevegyítjük a lisztet, cukrot, sót, sütőport, szódabikarbónát. Ehhez hozzáadjuk a vajat (meghagyunk belőle 3 evőkanálnyit), a tejet és tejszínt. Gyors mozdulatokkal összevegyítjük, majd gyúrjuk, de csak pár pillanatig, amíg összeáll. Egy nagyon kellemes állagú tésztát kapunk, épp csak annyira kemény, hogy nem ragad. Kiborítjuk egy lisztezett felületre és fél cm vastagságú téglalapot nyújtunk belőle. Megkenjük a megmaradt vajjal és megszórjuk jó vastagon a töltelékhez szükséges fahéjas cukorral. Jó szorosan feltekerjük és cérna segítségével másfél cm vastagságú szeletekre vágjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk, lekenjük a cukros-fahéjas-tejes keverékkel és 220 fokon 15-20 perc alatt aranybarnára sütjük.

 

Kicsit féltem tőle, mert joghurt híján tejszínt használtam (ezért sem mertem dán fahéjas csigának nevezni), másrészt meg... túl egyszerű volt, hogy nagyon finom legyen:) DE, csak ajánlom bárminek! Tegnap délelőtt sütöttem és ma délután is még mindig változatlanul finom. Kivéve, hogy már nem langyos:)
És tanultam egy nagyon jó technikát: a cérnával való felvágást. Hogy ez micsoda találmány:) Eddig mindig ellapultak a csigáim felvágás közben, bármilyen éles is a kés. Így meg... csodásan kerekek maradtak. Gondolom sokan ismeritek ezt a technikát, nagyon egyszerű módszer, fázisfotó nálam sajnos nem készült, de Jadenél, ebben a bejegyzésben nagyon jól látszik, hogyan kell csinálni.
Piknikezni, kirándulni, délutáni uzsonnának vagy akár tartalmas reggelinek egy kakaóval, kávéval, tökéletesen megfelel.  Bártan mondom, hogy fél óra alatt kész és 5 perc mulva már fogyasztható. Kakaósan is ki fogom próbálni!

Befejezésként, ebben az egyáltalán nem nyári melegben, de itteni viszonylatban már második napja jó idő van, néha süt a nap és 12-14 fok körüli a hőmérséklet, eperturmix, tiszta eper és tejből. Plussz a pöttyök:))