Emi





Szofikánál fedeztem fel a golyókat. Na nem mintha eddig nem ismertem volna, de csak azt a klasszikusat. Anyukám mindig ezt készített gyerekkoromban és persze nekünk, kislányoknak kellett gombolygatni:) Most viszont új dimenzióba léptett a golyózás, hála Szofikának, aki olyan csodás kombinációkat és összeállításokat mutatott a blogján. Rájöttem, hogy bármivel lehet gombócozni és csak jó lehet. Így hát Karácsonyra megterveztem kettőt. Bevallom több idő kellett kitervezni, mint elkészíteni. Nah jóó, kicsit azért sok volt egyszerre a sok gombolygatás:))


Rumos-meggyes golyók

Hozzávalók:
30 dkg háztartási keksz
10 dkg porcukor
2 ek kakaópor
1 üveg rum aroma
1 kis üveg magozott meggykompót

kókuszreszelék
csokidara


Elkészítés: 
A kekszet ledaráljuk, egy tálba öntjük a porcukorral és a kakóporral együtt. A meggyet lecsorgatjuk és gyengéden felitatjuk róluk a ndvességet. A kekszhez adjuk a rumaromát és annyi meggylevet amivel formázható, nem ragacsos masszát kapunk. Diónyi darabokat csipünk, meggömbolygessük, tenyerünkkel szétlapítjuk, beleteszünk egy meggyet és óvatosan gombóccá formáljuk. Csokidarával vegyített kokuszreszelékkel bevonjuk.



Narancsos-mandulás golyók

Hozzávalók:
30 dkg keksz
10 dkg porcukor
2 narancs leve
fél üveg mandula aroma

1 narancs héja
szeletetlt mandula


Elkészítés:
A kekszet ledaráljuk és elvegyítjük a porcukorral. Hozzáadjuk a mandulaaromát és annyi narancslevet, hogy könnyen formázható, nem ragacsos masszát kapjunk (nálam 2). Összedolgozzuk, diónyi gombócokat formálunk belőle. Egy tányérba szeletelt mandulát és narancshéjat vegyítünk össze és ebbe forgatjuk bele a gombócokat.



Mindkettő nagyon ízlett, a meggyes talán csak akkor lett volna finomabb ha rumba áztattam volna a meggyeket. Az abszolút favorit a narancsos-mandulás lett nekem. A gombócprojekt beindult. Főleg amint láttam, hogy kedves angol családunk hogyan falta a sütijeimet... micsoda kielégülés:))

Ezzel be is fejeztem a Karácsonyi süti kategória bemutatását. Le is vagyok már maradva, hisz holnap van az év utolsó napja. Más már a Szilveszteri menüt posztolja. Nekem még van egy Karácsonyi bejegyzésre valóm, megmutatom, hogy hogyan ünnepeltünk és miket ettünk. Azt hiszem már csak jövőben.
Addig is kívánok minden kedves ólvasómnak egy nagyon szép Szilveszter éjszakát és Boldog Új Évet! Süssünk, főzzünk sokat és finomat szépet az Új Évben is és osszuk meg egymással!!

Emi


Íme a sokak által kritizált Pavolva-, meringue- vagy habcsók tekercs. Nem Pavlova, mert ugy-e az torta... nem meringue vagy habcsók, mert ugy-e az teljesen ki van szárítva. Ráadásul még tekercs is. Nagy fejtörés a kritikusoknak és őszintén megmondom, hogy unom már, hogy egyesek meg akarják mondani, hogy mi az amit én sütök vagy főzök. Tudjátok mit? Hogyha én citromkrémes tojáshabtekercsnek akarom elnevezni azt amit saját magam készítettem, akkor hadd legyen az! Amit te készítesz, én meghagyom, hogy nevezd ahogy akarod, de nekem is engedjétek meg.
Nah, ez csak egy kis bevezető volt. Régóta szemezek ezzel a tekercssel, most pedig a Coffeinmentes blog Facebook oldalán elém táruló fotó nem hagyott többé békén. Muszály volt! Emma kedves volt és ideadta nekem a receptet, bár neki nem nagyon ízlett, ez engem nem tántorított el, hisz imádok minden habcsókosat. Köszönet neki a receptért!


Hozzávalók:
4 tojás fehérje
20 dkg cukor
1 ek kukorica liszt
1 ek ecet
1 ek vanília esszenc

fél üveg lemon curd



Elkészítés:
A tojásfehérjéket majdnem teljesen keményre verjük, majd hozzáadagoljuk a cukrot folyamatos verés közben. Amikor a cukorral együtt kemény habot kaptunk, akkor kicsidenként beleszórjuk a kukorica lisztet, majd a vanília esszencet és az ecetet is. Gyönyörű fényes, kemény habot kapunk. A sütőt 160 fokra előmelegítjük, egy tepsit kibélelünk sütőpapírral és egyenletesen belesimítjuk a habot. 30-40 perc alatt készre sütjük. Kivesszük a sütőből, néhány percet hagyjuk állni, majd egy másik sütőpapír lapot ráterítünk és  erre ráfordítjuk a hablapunkat. Az alsó papírt pár perc múlva óvatosan lehúzzuk róla. A megmaradt papírral együtt melegen feltekerjük és hagyjuk kihűlni. Végül letekerjük, megkenjük a (nálam kész, de aki ráér és házit akar, egyszerűen elkészítheti) lemon curddel. Újra feltekerjük és néhány órára hüttőbe tesszük. Forró késsel nagyon szépen szeletelhető.


Észrevételek és benyomások: Nekem ismét csak nagyon ízlett. Azzal együtt, hogy kismillió hibája volt. De hát első... majd javjtgatok rajta. Gyönyörű volt sülés közben, ahogy felnőtt és áradozott az illata... hmmm. Kicsit féltem a felcsavarástól, de az a rész nagyon könnyen ment. A probléma ezután következett be: letekerésnél 2 helyen teljesen eltörött. Pedig puha volt... Szerencsére jól megvolt már alakulva, megkentem és alaposan visszacsavartam. Csak nem hagyom veszni. Nem látszanak vészesen a törések, szeletelésnél sem volt gond és hát ez amúgy is az a fajta süti, amit kiskanállal kell enni, mert ragacsos és maszatolós. 
Alig hasonlít az Emma által feltett fotóhoz, nem lett olyan egybenálló és  nem is barnult meg a teteje, hanem tűrésnél jól megrepedezett. Azt is el kell mondanom, hogy nagggyon tömény lett. Azt hiszem kicsit eltúloztam a lemon curd vastagságát benne:)  És maga a lap is sokkal vatagabbnak tűnik. Sebaj, mind elfogyott, szerettük nagyon. Legközelebb (mert tuti lesz) más töltelékkel próbákozok. Talán nem édes tejszínhabbal és valami ízesítéssel? Összességében nyerő lett, a szépségén még dolgozok:)




Emi


Máris elmúlt a Karácsony! Néha annyira hiábavalónak érzem a napokig tartó készülődést. Főleg a mi esetünkben, hogy ketten vagyunk. Napokig sütök, főzök, aztán ott nyomja a hüttőt a sok kaja és nem kell senkinek. Hipp-hopp, el is múlt az ünnep, alig voltunk itthon, de hát milyen lenne az, ha nem készülnék Karácsonyra? Készültem rendes háziasszonyhoz illően és most már csak az maradt hátra, hogy megmutassam nektek is a jobban sikerült műveket. Na meg valami módon eltűntetni a maradékokat...

Ez a gyönyörű keksz látványra teljesen elvarázsolt, amint megláttam a fotót a Facebookon. Gyorsan utána is néztem Marka boszikonyhájában és elmentettem a Karácsonyra elkészítendők listájára. Néhány nappal az ünnep előtt el is készült. Egyszerűen, gyorsan és finomra sikerült. Köszönet a receptért, biztosan máskor is megsütöm majd.


Hozzávalók:

25 dkg liszt
20dkg puha vaj
10 dkg porcukor
2 tojás sárgája
fél narancs héja
csipetnyi só
baracklekvár
szeletelt mandula


Elkészítés:
A lisztet egy tálba mérjük, belevegyítjük a porcukrot, sót, narancshéjat és elmorzsoljuk a kockákra vágott puha vajjal. Ezután hozzáadjuk a tojássárgákat és egynemű tésztává gyúrjuk. Nagyon könnyen kezelhető, nem ragacsos vagy kemény tésztát kaptam belőle. Műanyag fóliába csomagolva fél órát hüttőben pihentetjük. Ezután diónyi gombócokat csipegetünk belőle, sütőpapírral kibélelt tepsire rakjuk, újjainkkal ellapítjuk és mutató újjunkkal mélyedést nyomunk a közepébe. Mokkáskanálnyi baracklekvárt teszünk a mélyedésekbe és mandulaszeletekkel diszítjük a tetejét. 170 fokos sütőben 10 perc alatt készre sütjük. Hagyjuk langyosra hűlni a tepsiben, mert forrón nagyon törékenyek, összetörhetnek a kiszedésnél.



A Marka receptjéhez képest annyit változtattam, hogy kihagytam a tonkababot és narancslekvár helyett barackot használtam. Megjegyzem, hogy Marka a Tésztavarázs című Michel Roux könyvből sütötte meg a páte sablée alapreceptet ehhez a kekszhez. Igazán finom, omlós keksz sült ki belőle. Puha, törékeny, elegáns finomság. Mindenki imádta aki kóstolta. Sajnos történt vele egy kis balesetem. Eldobozoltam és feltettem egy hüvösebb pólcra a nagy napig. Mivel a polc nem állt teljesen egyenesen, egyszer csak bummm és doboz a földön. Mivel annyira kis törékenyek, hiába, hogy a doboz nem nyílt ki, de eléggé összetörtek, megviselődtek a kicsikék. Annyira, de annyira forrt a méreg bennem. Főleg, hogy nemcsak ez az egy süti, hanem 3 másik is ugyanígy járt... Azért elfogyott :)
Emi

 Karácsonyra! Végre én is belevágtam a készülődésbe, tervezésbe. Megvan már a lista és a bevásárlás, na meg az eslő apró is elkészült. Az édesek mellé ugy-e kell valami sós is, pedig az nem az én asztalom. Tavaly egy gyors paprikás, sütőporos pogácsát sütöttem, ami nem volt ugyan rossz, de...  Idén, mivel kevés az időm sütögetésre, be kell osztanom rendesen és időben nekifogni. Megláttam az Édességrajongók oldalán a Facebookon, hogy valaki sós receptet keres és jöttek is az ötletek. Milyen kapóra jött nekem :) Itt is az eredmény. Egy jó nagy dobozzal. Biztosan jut mindenkinek belőle, akinek kell! Köszönet a receptért a Bodzablog írójának! Biztosan fog még nálunk asztalra kerülni.



Hozzávalók:
50 dkg finomliszt
1 tk sütőpor
3 tk só
25 dkg vaj
20 dkg reszelt sajt
2 dl tejföl
2 tojás sárgája
1 tojás
napraforgó mag
szezámmag
paprika


Elkészítés:
A lisztet, sót és sütőport összeszitáljuk és összevegyítjük a reszelt sajttal. A puha vajat felkockázzuk, a liszthez adjuk a 2 tojás sárgájával együtt. Alaposan elmorzsoljuk, majd hozzáadjuk a tejfölt és összegyúrjuk. Fóliába csomagoljuk és 1 órára hüttőbe tesszük. Ezután lisztezett felületen 3-4 mm vasatgságúra nyújtjuk és a széleit egyenesre vágjuk. A tojást felverjük és megkenjük vele a tésztát. Én pizzavágóval vágtam vékony sávokra, de akinek van derelyevágót vagy akármit használhat... Tetszés szerinti hosszúságú és szélességű csíkokat vágunk, majd megszórjuk ízlés szerint. Nálam napraforgó mag, szezámmag és paprika került rá. Sütőpapirral bélelt tepsire rakosgatjuk őket és 180 fokos sütőben (légkeveréses) 10perc alatt megsütjük. Hagyjuk teljesen kihűlni, közben kóstolgatjuk, kedvencet választunk belőle (nekem mind az, páromnak a paprikás a nyerő), majd eldobozoljuk Karácsonyra. Naponta kóstolással leellenőrizzük, hogy rendben vannak-e :)



 Még rendben vannak és igyekszek minimálisra csökkenteni az ellenőrzések számát:) Annyira gyorsan készen lett, a munkáim közötti szünetekben született meg. Fele a hüttőben éjszakázott, de nem haragudott érte, ugyanolyan finom lett. Nagyon hálás vendégváró falatkák lesznek szerintem. A tésztában levő sajt különös ízt ad neki. Nekem kicsit sósnak tűnik, gondolom a sajt miatt, legközelebb kevesebb sót teszek bele. Összességében csak ajánlom minden bizonytalankodó háziasszonynak, aki gyors, sós ropogtatnivalóra vágyik.
A fotók nem lettek igazán karácsonyiak, bár készült egy sor abból is, de nem nyerték el a tetszésemet, úgyhogy előkaptam a dobozt és kattintottam néhányat. És jobbak lettek mint a tervezettek...








Emi


Vagy tart, vagy pite, vagy kinek hogy tetszik. Receptem szerint ez "tart", de összetétel alapján én inkább quiche-nek nevezem. A tegnapi termés. Nyamm volt a javából!


Hozzávalók: 23cm átmérőjű formához
1 csomag kész tészta (shortcrust pastry)
15 dkg nem füstölt bacon
1 cukkini
1 hagyma
1 cikk fokhagyma
2 tojás
1,5 dl tejszín (single cream)
reszelt mild cheddar sajt
oliva olaj
só, bors


Elkészítés:
A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A piteformát kibéleljük a tésztával, villával megszúrkáljuk és sütőbab hiányában fóliát teszünk bele és megtöltjük babbal. 12 percig sütjük majd a fólia segítségével kivesszük a babot és további 5 percig sütjük majd kivesszük a sütőből. Levesszük a sütő hőfokát 170 fokra. A hagymát felaprítjük és a forró olajon addig pirítjuk, amíg kezd megpuhulni. Hozzáadjuk a felcsíkozott bacont, aprított fokhagymát és összesütjük. A cukkinit felszeleteljük, a hagymához adjuk és addig pároljuk, amíg kezdi elveszíteni a nyers színét. A tojásokat felverjük, hozzákavarjuk a tejszínt és ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. A sóval viszont vigyázni kell, mert a bacon magában is sós. A cukkinis egyveleget a tésztára rakjuk, elegyengetjük és ráöntjük a tojásos keveréket. Bőven megrakjuk a tetejét a rezselt sajttal és 20 percig sütjük. Ezután a sütőt visszaállítjuk 200 fokra és további 5 percig, vagy addig sütjük amíg a sajt kezd megpirulni. Magában, vagy salátával, forrón tálaljuk.



Már készítettem quichet néhányszor és sosem csalódtam benne. Még anyukáinkat is elkápráztattam vele, amikor meglátogattak minket. Tehát bevált eledel minálunk. És az a jó benne, hogy előre tervezett hozzávalókkal, vagy hüttőtartalom szerint variálható. Ez mondjuk nem lett nekem nagyon gyorsan elkészíthető, mert hogy a hozzávalókat külön is meg kellett készíteni, de nem megbánós, nagyon ízletes lett. A bacon különleges íze és a cukkini... nem is kellett hozzá egyéb. Friss uborka és paradicsom salátával tálaltam, amit balzsamecettel ízesítettem... újra csak nyammot mondok:)
Emi



Jól megkaptam minap a páromtól. Szomorúan elmondta, hogy úgy sajnálja, hogy már nem főzök olyan finomakat... Szíven ütött. Igaza van. De nem hanyagságból, hanem időhiány miatt és nincsen időm keresgélni, ötletelni, hogy mi is kerüljön az asztalra. Mostanában csak arra igyekeztem, hogy nagyon gyorsan kerüljön valami az asztalra, hogy ne éhezzünk amíg elkészül. Na meg arra is panaszkodott, hogy túl sok a száraz étel, mint szendvics, hot dog, burger, amit szeretünk ugyan és gyors, de egy idő után igazán vágyik az ember már egy jó meleg levesre vagy egy jó szószos, szaftos ételre. Sok hússal persze:) Szóval muszály taltikát váltanom , időt kiszámolnom és valahogy többet kihoznom belőle. Hisz vannak nagyon gyorsan elkészülő meleg, szaftos, leves ételek is. Itt van pl a csirke. Maga a húsnak nem kell sok idő elkészülni.
Nekem nem a legnagyobb kedvenceim a nagyon paradicsomos ételek, de páromnak igen és hát ugy-e kedveskedtem volna neki. Megmutattam hát egy angol magazinban a kiszemelt fotót. Jól elfintorodott tőle, de utóbb helyesbített, hogy csak azért, mert épp nem volt éhes és ha ő nem éhes akkor nem tudok neki olyan ételt mutatni, ami megtetszene... Még szerencse azt mondtam már pedig úgyis ez lesz ebédre. És nem győzött hálálkodni érte. Rögtön mondta, hogy máskor is főzzem.


Hozzávalók: 2 személyre
2 egész csirkecomb (alsó-felső)
1 hagyma
1 cikk fokhagyma
oliva olaj
1/4 tk száraz durvára tört chili
2 tk paprika
1 konzerv aprított paradicsom
1 ek balzsamecet
2,5 dl húsleves (alaplé, stock)
1 konzerv vajbab
aprított petrezselyemzöld 


Elkészítés:
Az olivaolajat feltesszük egy edényben vagy serpenyőben forrósodni. Beletesszük a combokat és mindkét oldalát addig sütjük amíg a bőre ropogósra sűl (kb 5 perc). Tányérra szedjük a combokat.  A hagymát felaprózzuk és üvegesre pároljuk az olajban. A fokhagymát is felaprítjuk és fél percig pirítjuk. Belekavarjuk a chilit, a paprikát és kevés sót, majd visszatesszük a combokat és alaposan összevegyítjük a fűszerekkel. Hozzáöntjük a paradicsomot, ecetet és az alaplét. Felfőzzük, majd kissé levesszük a tűzet és hagyjuk jól összefőni, amíg a hús teljesen el nem készül. Végül belevegyítjük a babot és addig hagyjuk főni, amíg a szósz besűrűsödik. Megkóstoljuk és ha szükséges ízlés szerint fűszerezzük. Megszórjuk aprított petrezselyemzölddel és friss, ropogós kenyérrel vagy bagettel tálaljuk.

Annyira ízletes és finom étel kerekedett belőle, hogy nem győztük kanalazni. Csodás harmóniát alkottak az összetevők, mennyei ízkombináció keletkezett. Nem is értem miért nem próbálokztam hasolnó paradicsomos ételekkel eddig?



Végezetül néhány szót, hogy miért nincs nagyon bejegyzés mostanában. Egyrészt amint már írtam eláraszt a munka és ebből kifolyólag az időhiány. Másrészt nagy tervezésben vagyok, ugyanis jövő nyáron lesz az esküvőnk és mivel nem vagyunk otthon, mindent innen távolról kell megszervezni. Nem egy könnyű feladat, épp ezért kellett időben nekifogni, hogy minden időben kész legyen és ne stresszeljek az utolsó pillanatban. Szépen haladunk, már sok dolog letisztult, rengeteg ötletünk van, amit meg akarunk valósítani, már van olyan is, amit nagyon akartunk de végül elvetettünk. Hát ez a helyzet. A karácsonyi készülődés még nem indult be, nem érzem azt a lázt, amit tavaly, de remélem annak is eljön az ideje, ahogy nézegetem a sok finomságot másoknál:)