Be kell vallanom, hogy egyre bátrabb vagyok a konyhában. Olyan ételeket próbálok ki, amelyeknek azelőtt sosem fogtam volna neki. Vagy azért mert nehéznek, bonyolultnak véltem, vagy mert úgy gondoltam azt mi sosem ennénk meg. Ebbe a kategóriába tartozik ez a lepényke is. Itt Angliában, és gondolom máshol is, minden féléből készítenek ilyen úgynevezett "fritters"-eket. (Otthon nem igazán...) Az érdekesség benne az, hogy ami nekik tökéletes, az nekem nagyon is sületlen. De felbátorodtam. Először egy kukoricás frittert készítettem, most meg itt van ez a cukkinis. Nekem csak úgy magában, a szósszal, páromnak természetesen hússal:)




A cukkininak levágjuk a két végét és nagyobb lyukú reszelőn lereszeljük. Jól kicsavarjuk a levét. Hozzáadjuk a tojást, lisztet, petrezselymet, sajtot és ízlés szerint fűszerezzük. Én csak sóztam, borsoztam. Mindezt összekavarjuk, olyan állagot kell kapjunk belőle, ami összeáll, nem folyós, de nem is kemény. 2-3 kanlányi olivaolajat felforrósítunk egy serpenyőben, veszünk egy kanálnyi masszát, beletesszük, kicsit ellapítjuk. Nekem egyszerre 3 fért el a serpenyőben, süthetjük nagyobba is, akkor hamarabb megy. 2-2 percet sütjük mindkét oldalán.
Fontos, hogy ki hogy szereti az ilyen tipusú ételeket. Aki "angolosabban", annak elég, ha kicsit aranybarnára sűl, máris fordíthatja. Aki jól átsülve szereti, az hagyja inkább alacsonyabb lángon, hosszabb ideig készülni.

A mártogatóhoz a joghurtot összekavarjuk a citrom levével és héjával és kész is. Meglepően egszerűen hangzik, de nagyon kellemes, ízes szószt kapunk belőle. A kis lepénykéket bőven belemártogatva, jó kis lakoma.

A fotók sajnos ismét nem valami jók, esti fotózás. Általában estére főzök fotózandó ételeket és a mesterséges fény, meg a gép minősége... ennyit enged.

Szúrta már a szememet és az ízlelőbimbóimat is izgatta, hogy még nem próbáltam ki a quichet. Erika aztán megadta az utolsó lökést is. Eléggé gazdag lett, főleg azért mert a párom nem nagy rántotta rajongó, tehát jól fel kellett tuningolni. Másrészt pedig... jó alkalom a maradékok felhasználására. Így került bele, extra húsként a csirkecomb. Íme:



A tésztát belelapítjuk a kivajazott piteformába, sütőpapírt helyezünk az aljára, meghíntjük rízzsel, vagy ami van kéznél és betesszük 10 percre sülni, vagyis "vaksütjük":) Közben a hagymát felaprózzuk, kevés olajon megpirítjuk, hozzáadjuk a feldarabolt húst, virslit, paradicsomot, spenótot és 5 percig kavargatva a tűzön hagyjuk. A tojásokat felverjük, sózzuk, borsozzuk, belekavarjuk a joghurtot, hozzáadjuk a felkockázott mozarellát. A tésztát kivesszük, kürítjük a rizset és kivesszük a papírt, beleöntjük a tojásos masszát, jó vastagon megszórjuk reszelt sajttal és kidíszítjük félbevágott olivabogyókkal. Mehet a sütőbe, 30-40 percre, attól függően, hogy milyen a sütőnk. Én addig sütöttem, amíg a sajt jól megpirult a tetején és az egész jól felpuposodott. (Sajnos miután kivesszük le is ereszkedik:) Ez majdnem 40 perc volt 190 fokon.



Ízlett, finom volt, rögtön fel is faltuk, csak azt sajnálom, hogy nem készítettem egy salátát mellé. De lesz még, érzem!

Egy ideje megkaptam én is az "érdekel mit eszek" nevű betegséget. Még mindig keveset teszek érdekében, de amikor először olvastam a zöld turmixról (nekem zöld smoothie, mert jobban tetszik:) rögtön lecsaptam rá. Utánanéztem, óriási irodalma van, magyarul is bőséges forrást lehet találni róla, akár könyveket, akár internetes tartalmat.
Viktoria Boutenko találmánya, általa vált népeszrűvé az egész világon. És már nem is annyira újkeletű. Számomra még igen, de napról napra okosabb és tapasztaltabb leszek a témában és egyelőre szeretem, kitartok mellette, tanulom, fogyasztom.
Mitől is különleges a zöld turmix? Tele van a fejem információkkal, rőviden összefoglalom.
A zöld levelek fogyasztása nagy hatással van a szervezetre, mert klorofillt tartalmaz. A klorofill fogyasztása, pedig olyan, mintha egészséges vért juttatnánk a szervezetbe.



Nem mindenki rágogatja szívesen a zöld leveleket, ezért a turmix nagyon kellemes alternatíva. Főleg, hogy gyümölcsökkel van vegyítve, ami kellemes ízt ad neki. A 40-60%-os levél-gyümölcs kombináció kedvünk szerint variálható, minden alkalommal másként. Vagy ha megtaláltuk a kedvünkre valót, megmaradhatunk annál. Ajánlott a napi fél liter turmix fogyasztása, folyamatosan, ha komoly eredményeket akarunk elérni. Eredmények pedig elérhetőek a vérnyomás, testsúly, szépség, emésztés, fizikai kondíció terén és még sok más betegség legyőzésében, megelőzésben.
Természetesen nem számíthatunk csodára, szervezetünk más és másként reagálhat a turmixra, kipróbálva ismerjük meg. És türelemmel, akarattal, kitartással érhetünk el eredményt.
Van aki a szinétől ilyed meg, van aki az ízétől tart. Szerintem minden fejben dől el. A szín nézőpont kérdése és az alapanyagok függvénye. Láthatjuk ugyanazt a turmixot csodás, kellemes, izgalmas zöldnek vagy vad, éretlen, ilyesztő zöldnek. Tény, hogy minél zöldebb egy levél annál több benne a klorofill... Ízről pedig, én még egyszer sem jártam úgy, hogy ihatatlannak érezzem. Attól függően, hogy mennyi a gyümölcs tartalma és milyen levelek vannak benne. A rukkola pl kicsit fűszeresebb, erősebb ízt ad neki.
Elkészítése nagyon egyszerű, a kívánt hozzávalókat vízzel összeturmixoljuk és kész. Pillanatok alatt!
Azt is megtanultam, hogy nem zöldséggel vegyíteni nem szabad az erjedés miatt. A levél nem számít zöldségnek. Ha mégis vegyítenénk, akkor ne csodálkozzunk ha vacakol az emésztésünk, megpuffadunk, fáj a hasunk. Ne akarjunk egyszerre mindent, zöldséget, gyümölcsöt.
Visszatérve a rágogatásra, emésztésünk már nem a majmoké (ezt már Victoria megmondta), ezért is a napi ajánlott zöld bevitelére alkalmasabb a turmix. Annyira könnyen emészthető, hogy már a szájban elindul a felszívódás. A trumixolásnak köszönhetően a rostok szétbomlanak, ezért nagyon könnyű és mégis teljes értékű táplálék. Lehet vele helyettesíteni akár reggelit vagy vacsorát.



Néhány saját tapasztalat:
Ajánlott többségi gyümölccsel kezdeni, így folyamatosan szokunk hozzá az ízéhez és ha később növeljük vagy erősebb ízű zöldet teszünk hozzá, akkor nem lesz tőle "pfujjj" érzésünk. Én természetesen belevágtam a közepébe, rögtön 3-féle levéllel egyszerre, aztán visszafogtam magam. És tapasztaltam, hogy milyen kellemes, finom tud lenni. Ma már élvezem. Kicsit mindig változtatok rajta, ezért színe és íze is mindig más és nem unom meg.
Hozzávalókként eddig használtam: spenótot, egyszerű salátát, jégsalátát, rukkolát, mentát, banánt, almát,citrusokat, körtét, gránátalma magot, szőlőt. Az én adagomban a fél banán az mindig benne van, mert attól lesz olyan selymes:) Napi egy pohárral, kb 2,5 dl fogyasztok, általában esténként, vacsora előtt vagy helyett. Bár amióta iszom, ritkán vacsorázok.
Én az emésztésem miatt vágtam bele. Folyamatosan küzdök vele. Előfordul, hogy napokig napközben semmi bajom, estére megpuffadok és nagyon fáj a hasam. Igaz a vacsorázási szokásaimon is igyekezek változtatni és az is igaz, hogy az első héten amikor elkezdtem inni a turmixot, akkor esténként fájt a hasam, de most már rendben vagyok. Nem szólom el magam és nem tudom még, hogy a turmixnak köszönhetőe vagy csak ez egy ilyen időszak, de mindenképp megéri a próbát és ha bejön akkor nem csak az emésztésem, hanem a teljes egészségem érdekében teszek valamit állandóan.
Amint már említettem, folyamatosan tanulok róla és egyébről is (pl megtanultam, hogy mit neveznek 3 fehér halálnak! Ti tudjátok?). Fejlesztem, variálom, próbálgatom, de nem hagyom ki egy nap sem! Jó ha van valami amiben hisz az ember és azért csinálja. Hit nélkül csak fellángolás lenne, tartana 2 hétig, aztán elfelejteném. Bízok benne, hogy nem így lesz.

Végezetül pedig beszúrok néhány linket, hátha valakinek megtetszik és szeretne utána nézni. Én is így kattantam rá.

Magyarul:
Nyersétel
Egészséges táplálkozás
Fitt nők
Livia blogja

Angolul:
Green smoothie blog
Smoothie handbook

Hozzá talán annyit fűznék, hogy legyen türelmünk kivárni, amíg szeletelhető... aztán meg akaratunk erőnk, hogy tudjuk abbahagyni...




Mivel itt nem lehet pudingport kapni, jó alternatíva rá a custard, ami egy vaníliapudinghoz hasonló krém. Lehet kapni porban, krémben, dobozban, konzervben, készen, főzendően. De csak vaníliás változatban. Én itt konzerves változatot használtam, ami csak melegítést igényel.




A custardot egy edénybe öntjük, hozzáadunk 1 dl tejszínt, a cukrot és felforraljuk. Ezután elkavarjuk benne a zselatinport és addig kavarjuk amíg elolvadt a zselatin. Beleöntjük a vaníliát is, elkavarjuk. Hagyjuk langyosra hűlni, majd belekavarunk 5 szem apróra vágott epret. Közben egy piteformát kirakunk babapiskótával és ráöntjük a custardos krémet. Hüvös helyen hagyjuk teljesen megdermedni a krémet. Amikor kész, 3 dl tejszínt habbá verünk és rásimítjuk a krémre. A maradék epret felszeleteljük és kirakjuk vele az édességünk tetejét. Rövid időre (vagy annyira ameddig kibírjuk:) hüvös helyre tesszük, hogy a hab is kissé megdermedjen. Ha nincs türelmünk, akkor keményebbre verjük a habot és azonnal szeleteljük. Én jobban szeretem, ha nem olyan kemány a hab, mert akkor selymesebb az íze. Igaz így picit maszatol, nem annyira összeálló, kemény az egész, de annál jobban kéri a repetát!

Gyakran készítek salátát, többnyire mi van itthon alapon és vacsorára. Nekem önmagában, páromnak valami mellé. Így mindenki örül.




A paradicsomot, uborkát, mozarellát kockára vágjuk, a többi hozzávalóval együtt egy tálba összevegyítjük. Sóval, balzsamecettel ízesítjük. Tányérra halmozzuk, ráteszünk egy kanálnyi joghurtot, megszórjuk a gránátalma magokkal és lelocsoljuk olivaolajjal. És jó étvággyal belakmározzuk!

Mostanában csak az édesség! Tele van vele a fejem, a konyhám, a blogom. Éjjel arról álmodok, nappal azon gondolkodok vagy éppen a recepteket tanulmányozom. Na és hetente legalább 2,3-szor készítem is. De ugye emellett enni is kell valami rendeset. Lehetőleg levest... néha, mert amióta itt vagyunk nagyon elhanyagoltam és közbe azért megkívánjuk, jólesik, kell.
Levesben a tészta nálam csak akkor jöhetett szóba, ha az húsleves volt. Ilyen-olyan makarónis leveseket ki nem állhattam. Főleg ha pl a krumplilevest azzal töményítették:)
DE van egy új könyvem: "The perfect pasta cookbook" avagy a tökéletes tészta receptkönyve.
Ebben van minden ami tésztával kapcsolatos: leves, saláta, lasagne és mindeféle tésztatipúsból készült ételek receptjei. Mennyei!
Ez a leves is innen származik, természetesen megvariálva, hisz... ami épp van itthon:)





A leveskockát feloldjuk 1 liter forró vízben és teszünk bele 1 kanál delikátot. A csirkemellet vékony, kis csíkokra vágjuk, egy edénybe tesszük, hozzáöntjük a csirke levest és a tejszínt. Felfőzzük majd alacsony lángon hagyjuk megpuhulni a húst. Közben a tésztát sós vízben kifőzzük. A levest sózzuk, borsozzuk. A liszet elsúroljuk egy kevés tejjel és belekavarjuk a levesbe. Beleöntjük a kukoricát és a tésztát, összeforraljuk.
Tálalásra kész!



Könnyű kis leves. Nem mondom, hogy férfilaktató így önmagában, de nekünk ízlett. Gyors, finom.

Befejezésnek pedig itt van egy újjabb zöld smoothie avagy "zöld smutty", esetleg "shrek energiaital". Ezeket a neveket kedves bloggetrársaim adták:) Bár lehetne akár Popeye itala is, hisz spenót van benne...