Nagy ötletadóm lett Gizi, a birskörtés tatinjának a tésztáját használtam első próbálkozásként. Ej de nem bántam meg! Bár utánanéztem a tarte tatin eredetének és eredeti elkészítési módjának. Nem titok, sokat egyszerűsödött és fejlődött azóta.






A lisztet, 2 kanál cukrot és vajat darabosra morzsoljuk és 15 percre hüttőbe tesszük. Ezután alaposan elmorzsoljuk, hozzáadjuk a tojást, vizet és gyors mozdulatokkal simára gyúrjuk. Fóliába csomagolva fél órára ismét hüttőbe tesszük.
A piteformát kivajazzuk és kirakjuk a barack szeletekkel. A barack levét egy serpenyőbe öntjük és hozzáadva a maradék 2 kanál cukrot, felforraljuk. Addig főzzük, amíg sziruppá sűrüsödik. Ezt a szirupot ráöntjük a barackra.
A tésztát kivesszük a hüttőből és piteforma nagyságúra nyújtjuk. Beborítjuk vele a szirupos barackot, a szélénél kicsit benyomkodjuk. Villával megszúrkodjuk. 180 fokos, előmelegített sütőbe 35 perc alatt megsütjük.
Miután kivesszük, hagyjuk a 5 percet hűlni, majd a formát leborítjuk azzal, amire ki szeretnénk borítani és gyors mozdulattal felfordítjuk. Forrón, langyosan vagy hidegen, magában, vagy tejszínhabbal, mindenképp kész élvezet.



Nem lett annyira édes, mint ahogy én olvastam róla, mert nem tömény karamellel öntöttem le a gyümölcsöt, hanem a barack levét sziruposítottam. A tésztája ismét vastagabb lett, mint a Gizinél látott, de ezt sem bánom, mert nagyon finom, puha, poronyó tészta volt.

Biztosan említettem már, hogy nagyon megszerettük a tésztaféléket, amióta itt élünk. Otthon én csak a túrós meg prézlis makarónit ettem, majd bejött a képbe a valamilyen szószos spagetti. És itt ki is merült a tészta téma. Ó, pedig mennyi mindenre képes! Fusili, penne, spagetti, lasagne, cannelloni, farfalle, tagliatelle, ők a leggyakoribb vendégek nálunk.
Folyamatosan próbálok ki újabb meg újjabb recepteket. Hideg tésztasalátát eddig még nem nagyon készítettem, hát erre is eljött az idő.




A tésztát megfőzzük, hideg vízzel alaposan lemossuk és hagyjuk kihűlni. A paprikát, paradicsomot, hagymát felszeleteljük. A konzervekről a levet lecsorgatjuk. A tésztára tesszük a zöldségeket és a tonhal darabkákat és összevegyítjük. Egy kis tálba elkészítjük a dresszinget. Minden hozzávalót beleteszünk és összekavarunk. Ráöntjük a tésztára és óvatosan elvegyítjük. Tálakba tesszük és bazsalikomlevéllel díszitjük.
Nagyon ízletes ebédünk kerekedett! Jelentem, hidegen is átment a tészta a teszten:)

Az én "lovely, precious, fabulous, amazing" Valentin napi tortám. Annyira, de annyira büszke vagyok magamra! Gyönyörűséges lett számomra. Tudom, sokan ennél jóval csodásabb dolgokat állítanak elő, de biztos vagyok benne, hogy ők is emlékeznek még az első remekül sikerült műveikre és arra az érzésre, hogy ezt én készítettem és milyen szuper lett. Na ezt érzem most én. Csináltam én még ilyen-olyan tortákat, de ez az első igazi!
Gizitől származik az ötlet, aztán utánanéztem a vörös bársony tortának, kutattam, olvastam, millió receptet megnéztem, próbáltam az eredetire rátalálni. Végül természetesen alkottam. A tészta receptje innen, a krém pedig kb 3 recept alapján állt össze.




A lisztet, sót és kakaót összevegyítjük. Egy másik tálba teszük a szobahőmérsékletű vajat, addig kavarjuk, turmixoljuk vagy dolgozzuk össze, amíg krémessé válik. Ezután beletesszük a cukrot, azzal is összedolgozzuk, majd a tojásokkal is. Végül beletesszük a vaníliát, jól elvegyítjük.
Egy pohárba kimérjük az írót, amit itt ugyan lehet kapni, (bár én még sosem használtam) és elfelejtettem venni, tehát nem volt. De ennél a receptnél olvastam, hogy házilag is egyszerűen elkészíthető, ecet vagy citromlé tejhez való hozzáadásával. Én ebbe a mennyiségű tejbe egy evőkanál ecetet öntöttem, elkavartam és állni hagytam kb 15 percet. Enyhén összefutott, bár inkább csak a teteje, ahogy elkavartam, nem igazán különbözött a tejtől. Tehát szerintem a sima tej is megfelel.
A tejbe elvegyítjük a szinezéket. A liszthez öntjük a vajas masszát, elkavarjuk, hozzáadjuk a piros tejet és simára dolgozzuk. Végül a szódaport leöntjük az ecettel, hagyjuk felfutni, majd a tésztához kavarjuk.



2 20cm átmérőjű tortaformának az alját kibéleljük sütőpapírral, az oldalát kivajazzuk. Elosztjuk a tésztát bennük és 180 fokon 25-30 perc alatt megsütjük. Én 25 percnél fogvájóval szúrópróbát végeztem és meg is ijedtem, mert még tiszta folyós volt belül. Szerencsére 5 perc múlva tökéletesen meg volt sűlve. Miután kivesszük a sütőből, 10 percet hagyjuk a formában hűlni, majd óvatosan kiborítjuk, lehúzzuk a sütőpapírt, hagyjuk teljesen kihűlni. Ezután fóliába csomagoljuk és 1 órára megy a hüttőbe. Ezt azért, mert így megdermed és könnyebb lesz elvágni és megkenni a krémmel, mint a friss, puha tésztát.




A csokit gőz felett felolvasztjuk és langyosra hüttjük. A mascarponet kikavarjuk, hozzáadjuk a szobahőmérsékletű vajat, krémesre dolgozzuk. Beleöntjük a folyékony csokit, elkavarjuk. Végül a tejszínt is hozzáadjuk és turmixgéppel addig verjük, amíg krémessé áll össze. Nagy volt nálam a riadalom, majd elsírtam magam, mert amint a csokit beleöntöttem szépen kicsapódott a vaj... Valószínű, hogy meleg volt még a csoki. Aztán miután kidühöngtem magam, eldöntöttem, hogy én most ezt addig verem, amíg összeáll. És sikerült! Csodás krém lett belőle.

A tésztalapokat kivesszük a hüttőből, mindkettőből két lapot vágunk, megtöltjük a krémmel, majd bevonjuk ugyanazzal. A lehulló morzsákból egy sütikiszúró segítségével szivecskét szórtam a közepére és "glazé" cseresznyével diszítettem. Éjszakára hüvösre tettem, másnap reggeli után tortával kezdtük a Valentin napot:)



Eldöntöttük, hogy ajándékot ezúttal nem veszünk egymásnak, viszont én kaptam ezt a csokor rózsát, így:



én meg készítettem a tortát. Este pedig vacsorázni mentünk egy mexikói étterembe, ahol mennyeien tálalt "Classic Chiken Fajitat" ettem. Sajnos képet elfelejtettem készíteni róla, pedig érdemes lenne látni!

Hogy én sem maradjak ki a Valentin napi őrületből, 2 recepttel is készültem. Igaz előtte kellett volna, de... hátha ötletet adok valakinek majd jövőre:)
Mostanában rá vagyok kattanva a receptes könyvekre, bárhová megyek, irány a könyvesüzlet és választok valami szépet, jót magamnak. A jó dolog az, hogy nagyon olcsón lehet itt csodás könyveket kapni. Tehát határt csak az szab, hogy fél óra után sem tudok egyet kiválasztani magamnak, mind kellene! Íly módon gazdagodtam hétvégén ezzel a könyvvel:

Kép innen.
Gyönyörű könyv, 200 remek muffin ötlettel. Nem is tudtam hol kezdjek hozzá. Kiszúrtam egy márványos receptet, ami kakaós-vaníliás volt, de Valentin nap tiszteletére a vaníliást kicsit megszíneztem hozzá.

Nagy kedvenc volt otthon. Na nem az otthon készített, hanem a készen kapható. Abból sem mindegyik. Amíg gyerekek voltunk és jártunk búcsukra, megvolt a kedvenc nénink akitől vettük a házicsokit. Az volt a világon a legfinomabb. Egyszerű, celofánba csomagolt, diós házicsoki. Azóta is azt az ízt keresem... hiába. Talán ha sokszór próbálkoznék, variálnám a hozzávalók mennyiségét, ráakadnék. Addig meg itt van ez, az első, és nem is rossz...
Fél adagot készítettem, nem akartam úgy járni, mint a bountyval. Jaj de jó, aztán felét kidobtam egy idő után, mert egyikünknek sem kellett már. Hiába, jóbol is megárt a sok. Tehát ha valaki elkészítené és családi mennyiségben, akkor duplázza az adagokat bátran.




A cukorból, vízből és vajból 3,4 perc alatt szirupot főzünk- amíg a cukor feloldódik. Levesszük a tűzről és alaposan elkavarjuk benne a tejport. 3 kanálnyit átteszünk egy másik edénybe, a többibe belekavarjuk a kakaót. Kivajazott formába töltjük a kakaós csokit, erre rásimítjuk a fehéren maradt részt. Éjszakára hüvösbe vagy hüttőbe tesszük, másnap kiborítjuk vagy a formában felkockázzuk. Én kiborítottam, nem akart olyan könnyen menni, az erőltetéstől meg is repedezett kicsit a teteje...

Igazán finom lett, váratlanul hamar el is fogyott. Nem lett lágy és kemény sem, viszont omlós, poronyó. Olyan lett mint az általában üzletben kapható házi csoki. Juppi, felfedeztem a nagyipari titkot:) De... nem lett olyan mint a búcsus nénié. Az, amellett, hogy diós, kicsit krémes, lágy, ha meghajlítod, kicsit hajlik, nem egyben elreped. Talán majd legközelebb. Meglehet több vaj, kevesebb tejpor a titok. Gyakorlatozok rajta! Jut eszembe, gyerekként azt is szerettük, amikor kiskanállal kellett megenni a tepsiből, vagy nyúlt, vagy kőkemény volt. Na de melyiket nem szerettük???

Teller-cake gondolt rám ezzel az "Aranyos blog díjjal", nagyon szépen köszönöm neki!


Szabályok, amelyek a díj jogos birtoklására vonatkoznak:

1 Említsd meg a blogod-ban a személyt akitől kaptad (ez csak természetes!)
2 Válaszolj a feltett kérdésekre
3 Árulj el magadról egy dolgot, amit még nem tettél meg a blogod-ban
4 Ajándékozd a díjat annyi bloggernek, ahánynak csak szeretnéd
5 Értesítsd a díjazottakat.

A kérdések a következők:

1. Melyik a kedvenc smink kelléked?
A fekete szempilla spirál az elmaradhatatlan.

2. Mi volt a 2011 év trendje (gondolom az öltözködésben)?
Farmer minden mennyiségben.

3. Mi a kedvenc desszerted?
Legyen krémes, habos, ragacsos, egészségtelen, kalóriabomba:) (Persze csak mértékkel:))

4. Kedvenc színed?
Világoskék, rózsaszín.

5. Mi a keresztneved?
Emilia

6. Melyik volt az utolsó dal amit meghallgattál?
Coldplay: Paradise

7. Kutyák vagy macskák?
Macskák!!!Imádom őket!

Amit még nem árultam el magamról a blogon:
Azzal, hogy Angliába költöztem, úgy érzem kinyílt előttem a világ és utazási, világot bejáró terveim már teljesen elérhetőnek tűnnek!

A továbbadós résznél sokat gondolkodtam. Egyrészt szeretném továbbadni, hisz rengeteg csodás blogot olvasok nap mint nap és úgy érzem, mintha személyesen is ismerném azokat az embereket. Viszont legtöbben már vagy megkapták a díjat, vagy nem rajonganak ezekért. Többre értékelik ha egy hozzászólást írunk egy egy bejegyzéshez. Számomra mindkettő teljesen elfogaható. Főleg ha már 3-4-szer megkapta ugyanazt a díjat...
Döntésem: kedvenceim között keresek olyanokat, kik még nem kapták meg és akiknél nem találok rá jelet, hogy nem fogadnak díjakat. Ha elnéztem, elnézést kérek, csak a jószándék vezérelt és igyekeztem figyelembe venni igényeiteket!

Ezennel a "Cute Blog Award" nyertesei:)

Erika- Dublin felett az ég
Anazar- Én így főzök... a.k.a. Konyhatündér
Kati- Makacska konyhája
Marisz- Tortafüggő