Emi
Tudom én, hogy a mézes pogi inkább karácsonyi sütemény, de tehetek én róla, ha épp Húsvét tájékán jött rám, hogy kipróbáljam? Senki nem panaszkodott, hogy miért került ez az asztalra, tehát nem volt hiba. Mézigörl receptje alapján készült, ismét fél adaggal dolgoztam, mert úgy láttam, hogy az egész adag túl sok lenne nekünk. És ezúttal jó döntés volt. Tehát itt a fél adag receptjét írom le, amiből kb 40 darab lett.



Hozzávalók:
6,5 dkg méz
6,5 dkg vaj
2 tojás
fél citrom
12,5 dkg porcukor
12,5 dkg liszt
12,5 dkg teljes kiőrlésű liszt
fél kk szódapor
1 ek fűszerkeverék

kevés tejszín és tojás a kenéshez
mandulaszemek a tetejére



A mézet és a vajat összeforraljuk és hagyjuk kihűlni. A tojást 1 ek citromlével és a porcukorral kikavarjuk maj összevegyítjük a mézes-vajas sziruppal. A lisztet elvegyítjük a szódaporral, fűszerrel és a fél citrom héjával. A lisztes és tojásos részeket összeöntjük és alaposan összegyúrjuk. Legalább 3 órára hüttőbe tesszük. (Nekem ez 1 éjszaka lett.) A tésztát átgyúrjuk, gombócokat csipkedünk belőle, kissé ellapítjuk, közepébe kis lyukat nyomunk az újjunkkal vagy fakanál nyelével. Kevés tejszínt elkavarunk 1 tojással és ezzel lekenjük a pogácsáinkat. Végül a lyukakba beleszúrkódjuk a mandulaszemeket és 200 fokon 10-12 perc alatt megsütjük.


Finomak, puhák, omlósak lettek, igaz én úgy éreztem, hogy kevés cukor vagy méz még mehetett volna bele. Édesszájú vagyok, hiába:)
11 Responses
  1. Nyammm Says:

    Nagyon aranyosak ezek nekem:)


  2. Édeskonyha Says:

    Szerintem Húsvétra is tökéletesek! :) Én is sütöttem már hasonlót az év kellős közepén, mert akkor volt hozzá kedvünk. Ahogy rájuk néztem, most is elnyammognék egy-kettőn ;)


  3. Lilla Says:

    De helyesek...:)


  4. trollanyu Says:

    Nagyon cukik, szerintem is jó ez bármikorra:) Aranyember éppen megszólalt, olyanok, mint a mellbimbók. Na igen, férfiak:)


  5. Éva Says:

    Nagyon finomak lehetnek, guszták! Először nekem is az jutott eszembe mint "Aranyembernek" a kis "huncut"! Aztán a diós habcsókra emlékeztetett.


  6. Gizi Says:

    Először is jót nevetek Éván, mert Ő éppen olyan huncutságra gondolt mint "Aranyember".:)))))

    Finom lehetett a mandulaszemekkel, és valóban nincs az időhöz kötve, mikor is süthetünk mézest. Legfőképpen akkor, ha megkívánjuk.


  7. Gerdi Says:

    Nálunk soha nem készült karácsonykor mézes, bármikor máskor év közben igen. Húsvétban nem, de miért is ne?


  8. Erika Says:

    Wow, tetszik az új design. :)Kétszer is körülnéztem vajon jó helyen járok:D


  9. Emi Says:

    Nyamm, köszi, azt hiszem lesz még folytatása:)

    Édeskonyha, köszi a bátorítást, nekem valahogy sosem akkor jönnek az ihletek az ilyen "szezonális" sütikre, ételekre, amikor kellene:)

    Lilla, köszi!

    Trollanyu, jót nevettem:)) Igen, férfiak... Nekem sose jutott volna eszembe, de most, hogy mondod... kicsit hegyeskék, de... tényleg:))

    Éva, te is kis huncut:)

    Gizi, igen, most már mindenki csak a melleket lát a pogácsáimba?!:)) És köszi a bátorítást!

    Gerdi, miért is ne? Bármikor, mert szeretjük!

    Erika, jó helyen jársz bizony:) Meguntam már a régit, kell a változatosság. Ez meg a tésztáival és a piros szinével olyan vidám, hangulatos, egyelőre tetszik. Aztán ismét váltok:))


  10. Anazar Says:

    Én sem panaszkodnék, még nyáron sem, mert szeretem ;-)


  11. Panna Says:

    Hú, akkor így is elég sok lett belőle, ha még meg is felezted az adagot! Guszta lett!