Tavaly Húsvétra bárány helyett töltött csirkét készítettem. Nagyon ízlett nekünk, talán idén is helyettesíteni a fogja a báránykát. A következő töltött csirkecomb tölteléke majdnem ugyanolyan, csak főtt tojás helyett ezúttal sonkát és zöldséget tettem bele.

Hozzávalók:
4 darab nagy csirkecomb (felső combbal együtt)

A töltelékhez:
250 dkg csirkemáj
5 dkg sonka
2 tojás
1 szelet kenyér
2 kanál fagyasztott vegyeszöldség (zöldborsó, kukorica, sárgarépa)
4 cikk fokhagyma
só, bors, pirospaprika, szárított majoranna



Elkészítés:
A combokat megmossuk és a gerinc felőli résztől indulva óvatosan elválasztjuk a bőrt a hústól a felső részen, úgy, hogy a szélein ne tudjon majd kifolyni a töltelék.
A májat kockákra vágjuk és kevés vízzel odatesszük főni. Amikor készre főtt, villával jól összetörjük, hozzáadjuk a 2 tojást, 2 cikk apróra vágott fokhagymát, belemorzsolunk egy szelet tejbe áztatott kenyeret, sóval, borssal és kevés szárított majorannával ízesítjük és jól összekavarjuk. Ezután hozzáadjuk a kockára vágott sonkát és a vegyeszöldséget és ezzel is óvatosan elvegyítjük.
Vesszük a combokat és jó bőségesen megtöltjük a töltelékkel. Végül néhány öltéssel bevarrjuk a lyukat, amit sülés után nem felejtünk el kihúzni a húsból.
A töltött combokat sóval, borssal, pirospaprikával és majorannával alúl-felül megfűszerezzük. Egy tepsibe kevés olajat és vizet töltünk, belehelyezzük a combokat, megszórjuk 2 cikk aprított fokhagymával, lefóliázzuk és előmelegített sütőben kb. 50 percig sütjük. Ezután levesszük a fóliát és még 10- 15 percig sütjük, hogy szép piros-ropogós legyen.





Mi csak simán savanyú karfiollal ettük, de sokféle krumpliköret is nagyon illik hozzá. Arra is rájöttem, hogy kihűlve még finomabb, mint melegen.

Gyerekkorom óta egyik leggyorsabban összedobható sütinek a kavart tésztát tartom. Majdnem mindig megtalálható minden hozzávaló otthon, akkor is el tudom készíteni, ha nincs kedvem kimozdulni a lakásból. Egyszerű, gyors finomság.
Nemrég anyum jött azzal, hogy kapott egy új kavart tészta receptet, ami sokkal könnyebb, lazább, még finomabb. És igaza volt. Azóta csak ezt a receptet használjuk.



Hozzávalók:
3 tojás
2 bögre cukor
1 bögre olaj
1 bögre tej
3 bögre liszt
1 csomag szalakálé
1 fél cirom reszelt héja



Elkészítés:
A tojásokat a cukorral jó habosra kavarjuk, majd hozzáadjuk az olajat és a tejet. Mindkettővel külön-külön jól elkavarjuk. Ezután belereszeljük a citromhéjat. A szalakálét egy kevés langyos tejben felfuttatjuk és hozzáöntjük a tésztához. Már csak a liszt maradt hátra, amit beleöntünk a tésztába és jó simára elkavarunk. A tészta 3/4 részét a tepsibe öntjük, a maradékot elkavarjuk egy kanál kakóval és rácsorgassuk a tésztára. Előmelegített sütőben, vigyázva, hogy az alja ne barnuljon nagyon meg (mint az enyém:), készre sütjük. Tetejére porcukrot szórunk és megkínálunk mindenkit vele, aki elérhető!




Szerintem langyosan a legfinomabb. Meghűlve akár lekvárral is remek.

Óriási meglepetés fogadott tegnap este. Díjat kaptam! Az első blogos díjam. Ez bizony nagy megtiszteltetés számomra. Amikor elkezdtem a gasztroblogot álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen sokan lesznek kiváncsiak arra, amit főzök. Persze nagyon tud motiválni a bíztatás és az, hogy olyanok néznek be hozzám, akik évek óta blogolnak és sokkal magasabb szinten főznek, mint amire én képes vagyok.

Hajnalkától és Jucitól kaptam a megtiszteltetést:



Szeretném nagyon-nagyon megköszönni mindkettőjüknek! Rendkivüli dicséretnek tartom tőlük mindezt, hiszen mindketten csodás "remekműveket" alkotnak és a blogjuk is csodálatos.

Köszönöm nektek!

Szeretném továbbadni a díjat:
Autumnnak, mert nagyon elnyerte a tetszésemet a blogja, ahogy a gasztrót az állatszeretetével kombinálja és a "Vállaljuk fel a rondát" kezdeményezését is remeknek tartom.

Zsuzsigának, mert ötletes, úgy a blogja, mint ő maga, remek recepteket mutat és egyszerűekete, amelyek nekem nagyon az ínyemre vannak:)

Végül szeretném valaki olyannal megosztani ezt a díjat, aki nem illik bele ezen díj szabályaiba. Ottis az akinek a gasztroblogjára először rátaláltam, olyan mániákusan olvastam, hogy nap nem telt el nélküle. Ő adta nekem a legnagyobb ihletet úgy a főzésben, mint a gasztroblog elkezdésében. Mondhatnám, hálával tartozom neki, azért, hogy megszerettem a főzést és nem is akárhogy. Ezért szeretném neki is átadni a díjat, nagyon nagy szeretettel.

Okozzon ez a díj nektek is akkora örömöt, amekkorát nekem!

Végül a szabályok:

- Írj egy bejegyzést, amelyben közzé teszed a Liebster-Blog képet, és másold be az útmutatót.
- Linkeld be annak a személynek a blogját akitől kaptad a díjat, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét.
- Ezután gondolkodjál el azon, hogy ki az a 3-5 blog szerzője, akinek a díjat szívesen adnád, linkeld be őket a bejegyzésedben és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.
- Tehetséges kezdő blogokat részesíts előnyben, ne olyanokat jelöljél akinek több 100 követője van.

Ritkán eszünk halat, főleg saját önzésem miatt. Nem igazán szeretem. Kikavarva viszont egészen más. Mintha nem is hal lenne, annzira bejön. Általában tonhalkonzervből készítem, ezúttal is így történt.

Hozzávalók:

2 doboz tonhalkonzerv
fél rúd sajtkrém
2 kanál margarin
1 tojás
1 szál zöldhagyma
kevés citromlé



Elkészítés:
A halat egy tálba teszzük, hozzáadjuk a sajtkrémet és a margarint. A hagyma fehér részét apróra vágjuk és hozzáadjuk a halhoz. A zöld részét meghagyjuk díszíteni. A tojást keményre főzzük, a fehérjét apróra vágva a halhoz tesszük, a sárgájából kevés majonézt kavarunk. Mindezt jól összekavarjuk, kevés citromlével ízesítjük. Fűszerezésként kevés fekete borsot szórtam bele, sóra nincs szükség, mert a hal eleve sós. Miután kész a krém, 10 percet hagyjuk állni, hogy az ízek jól összeérjenek. Ezalatt egy bagettet szeletekre vágunk és enyhén megpirítjuk. Megkenjük a halkrémmel és teszünk rá egy karika zöldhagymát.
Akár teával, vagy anélkül, reggelire vagy uzsonnára, remek eledel.

Bizony nem mindenki Popeye és még neki sem sikerült a gyerekek többségével megszerettetni a spenótot. Én sem szerettem és nem is ettem soha másképp elkészítve, csak főzeléknek. Itt volt az ideje kipróbálni valami mást.



Hozzávalók:
A tésztához:
300 dkg liszt
250 dkg margarin
fél csomag sütőpór
1 tojás

A töltelékhez:
200 dkg fagyasztott spenót
10 dkg sonka
2 tojás
1 paradicsom
fél doboz csemegekukorica




Elkészítés:
A lisztet elkavarjuk a sütőporral majd elsúroljuk benne a margarint. Ezután hozzáadjuk a tojást és szép simára gyúrjuk. Becsomagoljuk egy műanyag fóliába és fél órára hüttőbe tesszük.
Amíg a tészta pihen előkészítjük a spenótot. Kevés vizet töltünk rá és lassú tűzön készre főzzük. (Mivel gyorsfagyasztott spenótom volt, még jó időre volt szüksége, hogy puhára készüljön.) Amikor megpuhult sóztam, borsoztam és kevés fokhagymagranulátummal megszórtam.
Kivettem a tésztát a hüttőből, kb 1, 1,5 cm vastagságúra nyújtottam és 20 perc alatt előmelegített sütőben megsütöttem.
Közben megfőztem a tojást, felszeletetltem és a sonkát meg a paradicsomot is kockákra vágtam.
A majdnem készre sült tésztát kivettem a sütőből, jó bőven rápakoltam a a spenótot, majd gazdagon rászórtam a tojást, sonkát, kukoricát és paradicsomot. 5 percre még visszatettem a sütőbe, hogy összemelegedjenek a feltétek.
Szép nagy szeleteket vágtam belőle és még egy morzsa sem maradt meg belőle. Vas adag kipipálva:)

A recept Ottistól származik, már jó régen megtanultam tőle. Amint elolvastam, tudtam, hogy ezt meg fogom csinálni. Tavaly Húsvétra készítettem először és annyira imádtuk, hogy... Idén Karácsonyra is terveztem, meg is vettem a hozzávalókat, aztán nem jutott időm az elkészítésre. De csak nem nyugodtam bele, annyira bennem volt az az emlék, az az íz. Ezúttal sem csalódtunk benne.




Hozzávalók:
egy csomag babapiskóta
fél liter tejföl
20 dkg cukor
2 csomag tejszínpótló por
4 dl tej
1 csomag habfixáló
2 közepes citrom leve és reszelt héja
1 vanília aroma



A tejfölet elkavarom a cukorral, a vanília aromával, a citromhéjjal és a citromlével. A tejszínhabpótló porokat kemény habbá verem a 4 dl tejjel és a habfixálóval. Ezután óvatosan belekavarom a habot a tejföles elegybe. Ezzel kész is a krém.
Veszek egy mély jénai tálat, belerakok egymás mellé egy sor babapiskótát, úgy, hogy lepje el az edény alját. Ráöntöm a tejföles-habos krém felét, majd rárakok még egy rend piskótát és befedem a maradék krémet. A tetejét reszelt citromhéjjal vagy citromszelettel díszitem. Egy éjszakára hüttőbe, teszem, miután gyorsan, mind megesszük:)





Az eredeti recept szerint, ahonnan én tanultam, tejszínből készült a tejszínhab és zöldcitrom került bele. De hát én már csak ilyen vagyok! Párom azt mondta, hogy ő ilyen finom desszertet még életében nem evett. Nekem ez elég dicséret!

Rajongok az édességekért, főleg a csokit imádom, majdnem bármilyen formában. Csak legyen valamelyest minőségi. Régen leszoktam arról, hogy a mennyiség a minőség előtt. Legyen egy falat, de attól érezzem magam a Mennyekben. Nem is tudok olyan édességet mondani, amit nem szeretek. A sütikből inkább a krémeset, édeset részesítem előnyben, de egy jó tepertyűs pogácsát sem vetek meg.
Ilyenkor, ünnepek környékén, bár én nem kell aggódjak amiatt, hogy felszedek pár kilót, sokkal több finomságot kóstolok. Az az ötletem támadt, hogy lefotózom a különlegességeket, amelyeket itt-ott megkóstolok és megosztom itt a blogomon. Talán majd egyszer valaki meglát valamit és az jut eszében, hogy ezt már látta valahol. És leesik, hogy az én blogomon:))))))Micsoda meglepi lenne:))

Itt van mindjárt az első:


Dominosteine



Kedves barátnőmtől kaptuk Karácsonyra, egy Dél-Afrikából származó borral együtt(amiről sajnos nem készűlt fotó). Történetéről történetéről csak annyit tudok, hogy Németországból származik és eddig még nem volt alkalmam ilyet kóstolni. Ezért is különleges számomra. Meg azért is, mert abbahagyhatatlanul finom volt.



Milyen szavakkal is tudnám leírni? Az ízletes csokival bevont kockák belseje három rétegből áll: A felső réteg marcipános ízesítésű, a középső egy zselés réteg, almás ízben. Végül az alján egy vékony tésztaréteg lapul, amelynek erős fűszerezése van. Sajnos az összetevők között csak annyi olvasható, hogy fűszerek, de az az íz... elragadó. Fahéj, szegfűszeg és még jó néhány erősen aromás fűszer kínálja magát.
Egyszer megkóstolni is remek, de remélem lesz még alkalmam találkozni a Dominókockával!



Mégis eszembe jutott valami, amit nem nagyon szeretek: az étcsokoládé! Na erre majdnem azt mondom, hogy nem szeretem.

Volt itthon néhány gyümölcs és sehogy sem akart elfogyni. Miért is ne legyen belőle gyümölcs saláta? És lett.

Hozzávalók

A salátához:
5,6 kisebb kivi
3 alma
1 narancs
citromlé
cukor

Az öntethez:
fél tasak vaníliás pudingpor
3 kanál tejföl
1 kanál cukor
2 dl víz




A gyümölcsöket megpucoltam és kockákra vágtam. Összekavartam egy tálban, meglocsoltam kevés citromlével és megszórtam egy kanál porcukorral. Ezután hüttőbe tettem, hogy az ízek kissé összeérjenek, amíg a vendégeink is megérkeznek.
Közben a pudingport elkavartam a pudingport a cukorral, tejföllel és a vízzel, majd lassú tűzön, állandó kavargatás mellett hagytam besűrűsödni. Nem kell annyira sűrűnek lennie, mint a puding. Kis tálkákba halmoztam a salátát és leöntöttem a vaníliás szósszal. Remek íze volt és mint egy falásig elfogyott (örömömre)!

Mindazoknak akik idetévednek akarattal vagy véletlenül, kívánok egy sokkal gazdagabb és boldogabb Új Évet, mint az elmúlt volt!
Magamnak pedig sok hozzávalót, hogy finomakat és nagyokat főzhessek!