Sárgarépa a sütiben régóta foglalkoztat, de ugyanúgy, mint a sütőtök, megmaradt gondolati szinten. Eddig. Muszály volt megtudnom, hogy milyen is az. Nagyon finom! Igaz megrepedezett a teteje és nem rejtettem el...



A lisztet, sütőport, vegyes fűszert és sót összevegyítjük egy tálban. (A vegyes fűszer nagyon hasonló az otthoni mézeskalács fűszerkeverékhez és készen kapható) Belevegyítjük a cukrot, répát, diót és mazsolát. A tojásokat felverjük, hozzákavarjuk a tejet, olajat, a narancs levét és reszelt héját. Ezután összekavarjuk a lisztes eleggyel épp csak annyira, hogy összevegyüljön.
A sütőforma alját kibéleljük méretre vágott sütőpapírral, beleöntjük a tésztát és 190 fokon 35 percet sütjük. Fogvájót szúrunk a közepébe és ha nem ragad rá a tészta akkor kész.
10 percig hagyjuk a formában hűlni, majd kiborítjuk, lehúzzuk róla a papírt és hagyjuk teljesen kihűlni. Kétfele vágjuk és megkenjük a közepét barack lekvárral. A tejszínt habbá verjük, hozzákavarjuk a datolya krémet. Ez a krém nekem megmaradt a Datolyakrémes piskótakorongoktól és ezzel gazdagítottam, ízesítettem a tejszínhabot.
A torta oldalát és tetejét tetszés szerint díszítjük ezzel a krémmel. Eléggé amatőr lett az én munkám, mondhatom ismét, hogy ez volt az első. Most szereztem be egy tortadíszítő szettet, ezen próbáltam ki. Hát majd lesz jobb is.


Kicsit a mézeskalácsra emlékezetett az illat sütés közben, a fűszerkeverék miatt remek illatokat árasztott. Nem tudom répa nélkül milyen lett volna ugyanez a süti, de én nem éreztem benne, hogy pont az van. Párom mindent felsorolt kérdésemre, hogy mi van benne, csak a répát nem. A diót imádtam, a mazsola adta magát, a répa a tészta állagán változtatott (nyílván az ízén is, csak nem volt kivehető, hogy az a sárgarépától van). A középen megbújó lekvár csak érdekesebbé tette és a díszítésként használt datolyás-tejszínhabos krém lágyította, selymesítette a sütit. Nem mondom, hogy mindennapi vendég lesz, de tényleg ínyemre való desszert.