Trollanyu datolyakrémes piskótatekercse nem hagyott nyugodni. Ugyaninnen értesültem, hogy a sticky toffee pudding érdekes ízét bizony a datolya adja. Nem tudtam, nem szégyellem, folyamatosan tanulok, még jó, hogy van ahonnan:)
De annyira nem hagyott nyugodi, hogy bár gyakorlatilag csak a datolya volt kéznél hozzá, valamit rögtön kezdenem kellett vele. Nem bírtam kivárni a következő bevásárlást, hogy minden meglegyen. Így született meg ez a nagyon édes, csorgós, ragacsos süti.






A piskótához a tojássárgákat habosra kavarjuk a cukorral, majd hozzáadjuk a vizet és az olajat és elkavarjuk. Beleöntjük a szódaporral elvegyített lisztet és mixerrel addig verjük, amíg kezdenek levegőbuborékok megjelenni a tetején. A tojásfehérjéket egy csipetnyi sóval kemény habbá verjük és három részben nagyon óvatosan a lisztes tésztához kavarjuk. Sütőpapírral bélelt gáztepsibe terítjük. Eléggé vékony réteg tészta lesz és nem is nő meg igazán, de nem probléma, erre a célra most éppen ez kell. 180 fokra előmelegjtett sütőben 20 perc alatt megsütjük. Hagyjuk teljesen kihűlni, majd kerek sütikiszúróval kivágjuk.



Amíg hűl a piskóta elkészítjük a krémet. A datolyát turmixgépbe tesszük és apróra daráljuk. Ez eléggé csattog és hangos és nem is megy olyan hamar, food processorba hamarbb menne, de az hozzám még nem érkezett meg:) Miután apró, beleöntjük a sürített tejet, ami nálam cukrozott volt, de ha nem akarjuk nagyon nagyon édesre a krémet, akkor anélkülit is használhatunk. ) Összedolgozzuk, hozzáadjuk a sajtkrémet és a lime levet és ezekkel is alaposan elvegyítjük.
A piskótakorongokat egy-egy kanálnyi krémmel összeragasztjuk. A csokit megolvasztjuk és ezzel lecsorgatjuk a piskótákat. Hagyjuk megdermedni a csokit, majd kínáljuk.
A krém nem dermed meg, evés közben kicsorran itt-ott, de épp ez benne a jó. Radag és csepeg és csúszik és imádtuk! A piskóta magában nem édes, mert a krém nagyon is az. Amint megkóstoltam a krémet és megéreztem az ízét máris tudtam, hogy tényleg ez az a jellegzetes íz, amit a sticky toffee puddingban is éreztem. Köszi az ötletet Trollanyu, bár nagyon elkanyarodtam tőle:)