El vagyok úszva. Hatalmasan! Nagyon nagyon... Csak nézegetem a képeket és próbálom eldönteni mit is posztoljak? Hol tartsak? Aztán úgy döntöttem folytatom ahol abbahagytam. Így mutatom meg nektek, remélhetőleg még ma, "A" browniet. És azért "A", mert Ő megint csak remekmű lett. Lehet nem kellene ennyire dicsérnem a saját főztömet, de mivel ebből sokan kóstolgattak és mindenkinek egyöntetűen ízlett... nem tehetek mást. Ki kellett neveznem Őt :) Büszkeségem, mert ismét csak egy első igazi, vagyis egyszer még próbálkoztam vele, de az hozzá nem értésem miatt fuccsba ment. Most már mennyivel okosabb vagyok:) És hozzáértőbb. Be is zsebeltem érte a dicséreteket, még olyat is hallottam, hogy " ez finomabb, mint az enyém szokott lenni"...
A lisztet, kakaót és sót összeszitáljuk. Az étcsokit a vajjal és a kávéesszenccel gőz fölött vagy mikróban felolvasztjuk. Hozzáadjuk a cukrot és hagyjuk kicsit hűlni. Beleütjük a tojásokat, elkavarjuk, hozzáadjuk a vanília aromát, azt is elvegyítjük benne. Végül beleszórjuk a lisztes keveréket és alaposan elkavarjuk. Az 5 dkg csokit feldaraboljuk és elvegyítjük a masszában. Sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük és 180 fokon 25 percig sütjük.
Nem lesz ebből az adagból egy nagy tepsivel, az enyém 31x23 cm-es. Lehet még kisebb jobb lett volna, akkor kicsit magasabb lett volna belőle. De ez így is nagyon jó, finom, csodás volt. Izgatottan vártam, hogy megsüljön, sokat olvastam, nézegettem a recepteket. Volt olyan amelyik azt ajánlotta, hogy 10-15 percnél nem szabad többet sütni, mert akkor kiszárad. 180 fokon? Nekem nem volt elég. Olvastam azt is, hogy ennek az egyszerű édességnek a sütés a legfontosabb mozzanata, ezzel lehet elrontani. És milyen igaz, nekem először ezen (is) bukott el. Lényeg, most már saját tapasztalatból is: addig kell sütni, amíg a teteje már kérges, de belül még sületlennek tűnik. Egyrészt, mert miután kivettük még magában is "sül", másrészt meg, nem is brownie, ha belül nem krémesen csokis, hanem egy kisült tészta...
Süssetek browniet bátran. Nekem ki van tűzve a blondie is, nagyon kiváncsi vagyok rá, mert imádom a fehércsokit is!
Hozzávalók:
20 dkg liszt
30 dkg étcsoki
20 dkg vaj
20 dkg cukor
10 dkg barna cukor
5 tojás
1 csipetnyi só
2 ek kakaó
1 ek kávéesszenc
1 ek vanília aroma
5 dkg csoki (még mindig maradékhasznosítás...)
A lisztet, kakaót és sót összeszitáljuk. Az étcsokit a vajjal és a kávéesszenccel gőz fölött vagy mikróban felolvasztjuk. Hozzáadjuk a cukrot és hagyjuk kicsit hűlni. Beleütjük a tojásokat, elkavarjuk, hozzáadjuk a vanília aromát, azt is elvegyítjük benne. Végül beleszórjuk a lisztes keveréket és alaposan elkavarjuk. Az 5 dkg csokit feldaraboljuk és elvegyítjük a masszában. Sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük és 180 fokon 25 percig sütjük.
Nem lesz ebből az adagból egy nagy tepsivel, az enyém 31x23 cm-es. Lehet még kisebb jobb lett volna, akkor kicsit magasabb lett volna belőle. De ez így is nagyon jó, finom, csodás volt. Izgatottan vártam, hogy megsüljön, sokat olvastam, nézegettem a recepteket. Volt olyan amelyik azt ajánlotta, hogy 10-15 percnél nem szabad többet sütni, mert akkor kiszárad. 180 fokon? Nekem nem volt elég. Olvastam azt is, hogy ennek az egyszerű édességnek a sütés a legfontosabb mozzanata, ezzel lehet elrontani. És milyen igaz, nekem először ezen (is) bukott el. Lényeg, most már saját tapasztalatból is: addig kell sütni, amíg a teteje már kérges, de belül még sületlennek tűnik. Egyrészt, mert miután kivettük még magában is "sül", másrészt meg, nem is brownie, ha belül nem krémesen csokis, hanem egy kisült tészta...
Süssetek browniet bátran. Nekem ki van tűzve a blondie is, nagyon kiváncsi vagyok rá, mert imádom a fehércsokit is!