Megérkeztem, itt vagyok, épen, majdnem egészségesen. Nem, nem voltam nyaralni, csak kicsit a blogolást kellett hanyagolnom. Ha nem lett volna elég önmagában a 2 hetes megfeszített munka, akkor egészségem is rátett egy lapáttal, így, tájékozódás után, második hétre diétára fogtam magam. Kénytelen voltam, egy ideje gyakori esti hasfájás és puffadás gyötört, aztán minden este beköszöntött. Nagyon különös, görcsös fájdalom volt, ami lefekvés előtt jelentkezett és amint sikerült elaludnom, el is mult. Próbáltam nem vacsorázni, volt amikor segített, volt amikor nem. Aztán elkezdtem utána olvasni. A probléma, hogy olyan rengeteg információ van, amelyek különböző cikkekben ellent is mondanak egymásnak. Legjobb megoldás egy alapos kivizsgálás lenne, ami bizonyos okok miatt pillanatnyilag lehetetlen, de amint lehetőségem lesz ez lesz az első! Addig magamat próbálom orvosolni, vigyázva, hogy ne ártsak még többet. A fűszeres, sós, savanyú, nehéz, zsíros, finomított ételek kerülése nem igazán árthat és nem csak a gyomromnak tesz jót, hanem valamilyen mértékben méregtelenít, segít megőrizni a súlyomat (mert jelenleg, ha fogyok, elfogyok:). A több, zöldség, gyümölcs, sovány hús, víz fogyasztása és a kevesebbet többször elv bizony már néhány nap után eredményt hozott. Azóta nem fáj a hasam, reménykedve várom mindig az estét, hogy csak éppe ne fájjon. És müködik.
De van bizony probléma is... a kívánás! Kívánok mindent, amit nem kellene megennem, főzni azért ugy-e kell, mert másért is felelős vagyok. Nincs süti, nincs csoki, nincs desszert, csak gyümölcs, este az is vigyázva.
Nem lesz ez így mindig, már tervezgetem a finomságokat, amelyekről természetesen nem akarok lemaradni, nem elégedek meg azzal, hogy készítem és más eszi:)
Mutatni valóm viszont van, nem is tudok dönteni, hogy mit mutassak... megyek képeket elemezni és jövök vissza a recepttel.

Egyszerű, finom desszert mellett döntöttem, ami ráadásul nem lett valami gyors. Párom akarta megsütni a palacsintát, amígy én gyertyafény mellett elmerülök a habfördőben, de folyton odaragadt neki és 3-dik után feladta. Így rámmaradt fürdés után:)




A tojásokat a cukorral és sóval felverjük, hozzákavarjuk az olajat és a tej felét. Annyi liszet teszünk bele, hogy jó sűrű tésztát kapjunk és beletsszük a szódaport is. Csomómentesre kavarjuk. Ezután beleöntjük a maradék tejet, simára kavarjuk. Ha nem megfelelő állagú a tésztánk lisztet vagy tejet adunk még hozzá. Kiskanálnyi olajat felforrósítunk a palacsinta sütőben és merőkanállal adagolva kisütjük a palacsintákat.
Biztos sokan másképp csinálják a palacsintát. Én anyukámtól tanultam így és mindenre van magyarázatom. Először sűrű tésztát kavarunk, mert így könnyebb csomómentesre kavarni, mint ha folyósabb. Csak ezután hígítjuk a megfelelő sűrűségűre. Csak és kizárólag tejjel készül. Lehetne csak ásványvízzel, vagy fele fel arányban is. Nekem ez az igazi! Szódaport meg azért, hogy kicsit "fluffy" legyen.




A krémet ajánlott a palacsinta sütés előtt elkészíteni, hogy az eperrel addig jól összeérjen.
A mascarponet kikavarjuk a cukorral. Az epret apró kockákra vágjuk, beleszórjuk a mascarponeba és elkavarjuk.




Az epret apróra vágjuk és a cukorral, vízzel odatesszük főni. Addig főzzük, amíg az eper megpuhul. Ha szükséges a vizet pótolhatjuk. A kukorica keményítőt elkavarjuk kevés lanygos vízzel és a sziruphoz adjuk. Kavargatva kissé besürítjük.

Amint minden kész a palacsinta felét megkenjük a krémmel, a másik felét ráborítjuk majd még egyszer összetűrjük. A szósszal és friss eperrel tálaljuk.