Avagy garnéla pie. A pie az ugy-e pite, de ebben a formában nem igazán találó a fordítás. Viszont ha azt mondom sheperds pie, fish pie, fishermens pie, cottage pie, ezek nagyrészéről mindenki hallott és van sejtelme, hogy miért is nem pite.
Az én első fish pie-om, első garnélámmal... naaaagy kockázat volt. Már úgy kezdtem neki, hogy ezt vagy megesszük vagy megy a kukába. Féltem a garnélától (ahogy minden vízben élő ennivalótól:), mert egyszer megkóstoltam, de nagyon elriadtam tőle. Ahogy ropogott a fogaim között... nekem nem jött be. Azért adtam neki még egy esélyt, mert most épp a "minden újat kipróbálok" kórszakomat élem. És hát a garnéla, az nem maradhat ki ebből.




A krumpliból csak tejjel pürét készítünk, borssal és szerecsendióval ízesítjük. A tejet odatesszük forrni, beletesszük a babérlevelet, fokhagyacikket, sózzuk, szerecsendióval ízesítjük. Amikor felfőtt hozzáadjuk a garnélát és attól függően, hogy milyen, főni hagyjuk. Nekem fagyasztott, előfőzött volt, így kb 5 percig főztem. Ezután kiszedjük a tejből. A vajat felolvasztjuk, hozzáadjuk a feldarabolt hagymát és megpároljuk. Hozzáöntjük a fűszeres tejet. A kukorica keményítőt elkavarjuk egy kevés tejjel és beleöntjük a többi tejbe. Állandó kavargatás mellett besűrűsítjük. Belekavarjuk a szószba mustárt és a garnélát. Egy tűzálló tálba öntjük az egészet és addg hagyjuk, amíg kezd kicsit "bőrösödni". Ezután rásimítjuk a pürét és 200 fokra előmelegített sütőben 20-25 percig sütjük.



Hogy mennyire szerettem? Nem lett a kedvencem. A garnéla szerintem ezután is kimarad a repertoárból. Az ilyen fajta "pie"-okat viszont még fogom próbálgatni!