Emi
Nagyon sok étellel vagyok úgy, hogy már annyit, de annyit hallottam róla, de még sosem kostóltam. És elmondhatom, hogy a lista néhánnyal szűkült mostanában. Voltak sikeres és kevésbé sikeres kóstolások, de semmit nem bánok, hisz legalább tudom, hogy én azt bizony nem szeretem. A lasagne is ide tartozik, nemcsak hogy kostóltam, de én magam is készítettem el. A neve hallatán olyan nagy dolognak tűnik, készültem rá, de utánaolvasva már nem volt olyan félelmetes.
Legelőször a Garfield című filmben hallottam a lasagneról, a cicusnak ugy-e az volt a kedvence, és már akkor megragadt bennem. Kicsit csaltam, hisz, egyik hozzávaló szószt készen vettem... bocsi:)



Hozzávalók:
1 csomag lasagne tésztalap (nekem 6 lap volt benne)
25 dkg darált hús
6 nagyobb friss gomba
1 üveg paradicsomos lasagne szósz
20 dkg reszelt sajt

A besamelhez:
5 dkg vaj
2 kanál liszt
6 dl tej


3 kanálnyi olivaolajat felforrósítunk, beletesszük a húst, kavargatva néhány percig pirítjuk, majd fél pohárnyi vízzel párolódni hagyjuk. A gombát felszeleteljük és a húshoz adjuk. Addig pároljuk, amíg a gomba megpuhul. Időnként pótoljuk a vizet. Ezután hozzáadjuk a paradicsomos szószt, összeforraljuk, sóval, borssal ízesítjük, hogyha szükséges.

Elkészítjük a besamelt: a vajat megolvasztjuk, belekavarjuk a lisztet, állandó kavargatás mellett, kicsidenként beleöntjük a tejet, majd lassú tűzön hagyjuk jól besűrüsödni.

Egy tűzálló üvegtálat kivajazunk, 2 kanálnyi besamellel is kikenjük, rárakunk egy tésztalapot, megkenjük a paradicsomos szósszal, majd a besamellel, megszórjuk sajttal, ráteszünk egy lapot. Ezt a folyamatot addig ismételjük, amíg elfogynak a lapok. A tetejére már csak besamelt teszünk és jó vastagon megszórjuk sajttal.
200 fokon 45 percig, vagy addig sütjük, amíg a sajt jó ropogós lesz a tetején.



Amikor először készítek valamit, akkor gyakran előfordul, hogy valamit nem jól csinálok. Szeretem elmondani, hogy miben tévedtem, ha valakinek kedve támad elkészíteni a receptemet és hozzám hasonló kezdő, akkor megeshet, hogy ugyanabba a tévedésbe esik. És hát minek, ha én szólhatok:))
Olvastam, hogy a lasagne akkor jó, ha tálaláskor nem csúszik szét. Vagyis a szószoknak annyira kell sürűnek lenniük, hogy ez nem eshessen meg. Nekem éppen nem csúszott szét, de szerintem a kész paradicsomos szószból, ami egyébként nagyon finom volt, túl sokat tettem, ezért higabb lett, a ragu, mint kellett volna. És ne tegyünk túl sok szószt a palok közé! Nem attól lesz finom. Éppen csak annyit, hogy el tudjuk teríteni. A 6 lap között lesz úgyis elég, nem marad szárazon a lap. Ezek az én tanulságaim:)
De, hogy jót is mondjak róla, felkerült a megismételendők listájára, a gomba nagyon jót tett neki, a tésztalap pont jól megkészült, nem volt sem rágós, sem túlfőtt, még majdnem sikerült szép kockákat is tenni a tányérra:)

7 Responses
  1. Kati Says:

    Mi is szoktunk készíteni, hasonlóan, nekünk nagyon ízlik. Jó, hogy eszembe juttattad, mert már rég nem készítettem:)


  2. Hobbychef Says:

    Lasagne nagy kedvenc, akárcsak a többi pasta.
    Nem is hiszem, hogy még nem készítettél korábban, fantasztikus lett.


  3. Gizi Says:

    Nagyon guszta, főleg az utolsó képen az a kocka most pont elég is lenne kóstolónak. Még én sem készítettem soha, pedig már jó ideje kacérkodom a gondolattal, hát most megadtad hozzá az utolsó lökést.:)

    Nagyon klassz lett a blogod!!!


  4. trollanyu Says:

    Nagyon guszta:)Nálunk ez is nagyon népszerű, szerintem a gyerekek mindenféle tésztás ételt szeretnek.Szoktam zöldségekkel is készíteni, meg sajtkrémmel, ennél is végtelen a variációk lehetősége. Az én kedvencem a spenótkrémes.


  5. Erika Says:

    Guszta, és jó szaftosnak néz ki, az enyém sokszor száraz lesz:( Tetszik ez a blogod és a másik is nagyon jó, érdekes!


  6. Seffer Lilla Says:

    Nagyon jól néz ki. Nálunk elég gyakori vendég az asztalon, a férjem minden nap meg tudná enni...:)


  7. Emi Says:

    Kati, remélem azóta már újra asztalra került:)

    Hobbychef, köszönöm a dicséretet, megesik, hogy valami elsőre sem lesz olyan rossz:))

    Gizi, megéri kipróbálni, már csak azért is, mert... lasagne... egyszer legalább muszály:) Aztán ha bejön, akkor jön magától a folytatás.

    Trollanyu, hm, a zöldséges nem hangzik rosszul... elgondolkodtató!

    Erika, köszi. Én attól féltem, hogy túl szaftos lesz, de asszem jó lett:))Örülök, hogy tetszenek a blogjaim!

    Lilla, jó husosan, bizony férfifogó. És amugy is jó laktatós, férfias:)